Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Feltétel és feltevés. — 27 1 vágón ércet köteles szállítani (X. 178.); az írásbeli szerződésnek azzal a kikötésével szemben, hogy az adós köteles tartozását felszólítás után 15 nap alatt pontosan megfizetni, ellentétes az a szóbeli megállapodás, hogy a hitelező a kölcsöntőke összegét az adóstól annak életében nem követelheti (C. V. 1883—1934.). Viszont az írásbeli szerződésnek azzal a rendelkezésével szemben, hogy az állásáról lemondó alkalmazott minden igénye teljes kielégítést nyert s hogy újabb jutalékkeretes megállapodás megtárgyalása végett munkaadójánál jelentkezni fog, nem ellentétes az a szóbeli megállapodás, hogy az állásról lemondás és az új megállapodás létesítése között kapcsolat áll fenn (C. III. 2835—1933.). Az okirattal ellentétes korábbi szóbeli megállapodás is érvényes azonban akkor, ha azt a felek az okirattal szemben is fenntartják. Hatálytalanította a Kúria az okiratba foglalt ajándékozási ügyletet annak az okiratba nem foglalt, de az okirattal szemben is fenntartott korábbi szóbeli Ígéretnek a nem teljesítése miatt, hogy a megajándékozott a ráruházott vagyon ellenében az ajándékozót el fogja tartani (X. 208.). Az írásbeli szerződéssel egy időben, vagy annál korábban létrejött szóbeli megállapodás a dolog természeténél fogva csak annyiban lehet ellentétes az irásbafoglalt szerződés tartalmával, amennyiben a két ügyletnek a tárgya ugyanaz. Amikor a megajándékozott az irásbafoglalt ajándékozási ügylet megkötésével egyidejűleg szóbeli ígéretet tett arra, hogy az ajándékozó örökrészét tehermentesíteni fogja, a Kúria megállapította, hogy adott esetben két különállóügylet létesült a felek között s hogy a tehermentesítésre vállalt kötelem annak dacára hatályos, hogy azt nem foglalták az ajándékozási ügylettel egyidejűleg írásba (X. 113.). Az írni-olvasni nem tudó fél nem hivatkozhatik arra, hogy az általa aláírt okiratot előtte nem olvasták fel és nem magyarázták meg (C. H. 3449—1933.). 3. Feltétel és feltevés. Amidőn az ügyletkötésnek nemcsak indítóokát és alapját tevő, hanem annak kifejezett feltétele gyanánt megállapított kikötések és feltevések, amelyek nélkül felek az ügyletet meg sem kötötték volna, a felek hibáján kívül nem valósulnak meg, illetve téveseknek bizonyulnak és ennek következtében a szerződés fenntartása az egyik félnek nyilván anyagi romlását okozná és ennélfogva a felek ügyleti céljának a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából sem felelne meg — a fél a reá nézve ekként érdekét vesztett szerződés felbontását kérheti. Sikerrel kérte a jogügylet hatálytalanítását az a vállalkozó, aki abban a másik fél előtt is ismert, de meg nem valósult feltevésben kötelezte magát, az egyik város részére jéggyár létesítésére és fenntartására, hogy a város olyan szabályrendeletet fog alkotni, amely e jéggyár számára kizárólagosságot biztosít (X. 130.).