Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

188 — Ideiglenes nőtartás — dalmi állásának, vagyonának és keresőképességének megfelel (Vm. 963.). A férjnek az a kötelezettsége, amely őt a felesége részére beszerzett szükségleti cikkek — így a ruházati cikkek — vételárának a kifizetése tekintetében a tartási kötelezettségéből folyóan terheli, nem járulékos, hanem elsődleges kötelezettség. Az ebből folyó felelősségét csak az szünteti meg, ha maga a követelés teljesítéssel vagy azzal egyenlő hatályú jogügylettel megszűnt, ellenben nem szünteti meg a férjnek ezt a kötelezettségét az a körülmény, hogy a ruházat vagy más szükségleti cikkek vételáráért esetleg önálló jogalapon szintén felelős feleség a tartozása tekintetében a hitelezővel újítási szerződést kötött s a kötelezettségét váltói kötelezettséggé alakította át (Vm. 963.). Ha a feleség a férj költségére gyógyintézetben — így esetleg elmegyógyintézetben — helyeztetett el, a gyógyintézetben kiszolgáltatott ellátás helyettesíti azt a természetbeni eltartást, amelyet a férj egyébbként a közös háztartásban köteles a feleségének nyújtani. A természetben nyújtott tartás pedig kizárja a tartásdíj követelését. Ha a feleségnek a gyógyintézetben nyert ellátáson, ápoláson és gyógykezeltetésen kívül egyéb fedezendő szükségletei is vannak és ezekre ő maga vagy más harmadik személy kiadásokat teljesített, az ilyen kiadásból származó vagyonjogi igényt a házassági együttélés tartama alatt a férj ellen közvetlenül, peres úton is érvényesíteni lehet, a feleség részére ideiglenes tartásdíj megítélésének azonban ez a tény sem lehet elfogadható jogalapja (VHI. 86.). A férj gazdasági tönkremenetele nem szünteti meg azt a kötelességét, hogy a feleségéről és családjáról gondoskodjék. Ilyen esetben mindent köteles a férj megtenni, hogy az eltartás teljesítése végett tisztességes keresethez jusson (VHI. 435.). A házassági életközösség alatt a háztartás vezetése a feleséget illeti és a háztartás költségeinek fedezéséhez szükséges pénzöszszeg felett is ő rendelkezik. A férj a háztartás vezetését a feleség hitvestársi önérzetének megsértése nélkül ellenőrizheti, de a háztartáshoz általában szükséges pénzösszegről részletes elszámolást nem követelhet (X. 143.). 2. Ideiglenes nőtartás. a) A tartás jogalapja. A különélő nő akkor követelhet a férjétől készpénzben tartást, ha a különélésben vétlen. (IX. 571., C. Hl. 1766—1933., C. Hl. 5145—1935.). A különélésre okot adó feleségnek nem ad tartásdíj követelésére jogot az, hogy a különélésben esetleg a férje is hibás (C. Hl. 1766—1933.). Adott esetben, amikor a feleségnek az adott közvetlen okot a férje elhagyására, hogy a férje őt tettlegesen bántalmazta, azt meg-