Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

180 ' — A közsz&rzemény kiadása — hogy a túlélő házastársnak szánt hagyomány az örökhagyó szándéka szerint a közszerzeményi jutalék helyettesítésére is szolgál és így Annak a túlélő házastárs részéről történt elfogadás kizárja azt, hogy ő a végrendelet más rendelkezéseit a közszerzeményi jutalékáról való jogosulatlan rendelkezés miatt megtámadhassa, illetve, hogy a másoknak hagyott ingatlanokból közszerzeményi jutalékának kiadását követelhesse. Ha azonban az ő kielégítésére szánt hagyomány értéke a közszerzeményi jutalék értékét nem fedezi, az értékkülönbözet imiegtérítését követelheti (C. I. 2962—1933.) A közszerzeményi vagyon, amennyiben a házasság megszűnése után természetben megvan, rendszerint természetben osztandó meg és a közszerzeményi jutalék természetben adandó ki a közszerző házastársnak, illetve örököseinek (VIII. 348., C. I. 809 —1932.). Ettől a szabálytól azonban el lehet térni és az örökösök pénzben való kielégítésének is helye lehet annyiban, amennyiben a természetben való megosztás akadadályba ütközik, vagy amennyiben a pénzben való kielégítés a vagyoni viszonyoknak a felek közt méltányos rendezése érdekében célszerűbbnek mmtatkozik. Adott esetben célszerűnek találta a Kúria a közszerzeményi igény nek a természetbeni meglevő ingók értékéből pénzben való kielégítését, amikor a fennforgó körülményék között azoknak az ingóknak a felek között természetben megosztása vagy osztatlanul közös birtokban tartása nem volt lehetséges, az ingók árverésen való eladása pedig a szükséges háztartási és gazdasági felszerelés elvonását jelentette volna, de a hiányok és az időközben való elhasználódások miatt már nem is eredményezte volna a közszerzeményi igényt érvényesítő felek megfelelő kielégítését (VIII. 348.). Az a körülmény, hogy a közszerzeményt jelentékeny "hiányzó különvagyon megtérítésének a kötelezettsége terheli, annak természetbeli kiadását — ha ez egyébként lehetséges, — nem akadályozza <(C. L 809.—1932.). A közszerzeményi viszonyból származó arra a követelésre is, amely eredetileg nem pénzben állott fenn, hanem az elhalt házastárs vagyona egy részének megosztására vonatkozott s amelyre vonatkozóan az érdekelt felek vagy a bíróság csak a kielégítés módját határozták meg a vagyon megosztása helyett megfelelő összegű pénz fizetésében, — kétségtelenül annak az értéknek a figyelembe vételével, amellyel a megosztás alá eső vagyon a közszerzeményi követelés megnyiltakor bírt, — áll az a szabály, hogy ha a kötelezettség alapjául szolgáló vagyon a követelés megnyíltától addig az időpontig, amíg a kötelezettséget teljesíteni kell, a rendkívüli gazdasági viszonyok következtében lényeges értékcsökkenést szenved, a kötelezettség mértékét ennek az értékcsökkenésnek méltányos figyelembe vételével csökkenteni kell (VIII. 348., IX. 68., C. I. 3465— 1934., C. I. 5885—1934.). Ezen az alapon a Kúria a VIII. 348. alatt közölt határozatával az 1932. évi értékeket mintegy 30%-kai, a EX. 68. alatt közölt határozatával pedig az 1927. évben szerződésileg 8000 P-