Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A közszerzemény kiadása — 181 ben megállapított közszerzeményi járandóságot a túlnyomóan in­gatlanokból álló vagyon értékének azóta bekövetkezett mintegy 30—40 százalékos csökkenésére tekintettel 6000 pengőre csökken­tette. A különvagyon és közszerzemény összevegyülése esetén —így olyankor, ha a házastársak olyan ingatlanon, amely az egyik félnek különvagyona, a házassági együttélés ideje alatt házat építettek — a közszerzeménynek természetben vagy pénzben való kiszolgáltatása attól függ, hogy a közszerzeménynek tekintendő beruházás érteke a közvagyon értékét meghaladja-e vagy sem (VII. 946.). Ha a túlélő házastárs a feleség és őt a korábban elhalt férjé­nek arra a vagyonára, amelyből a közszerzeményi követelése kielé­gítendő, ettől a követelésétől függetlenül özvegyi haszonélvezeti jog illeti, ez a körülmény a követelés esedékességén nem változtat, ha­nem csak azt vonja maga oitán,, hogy a férj örököse addig, amíg örökrészét özvegyi joga alapján az özvegy tartja birtokában és az örökös maga azzal nem rendelkezhetik, teljesítésre nem kötelezhető, hanem csak az özvegyi jog megszűntével tartozik a közszerzeményi követelést teljesíteni. Viszont azonban az özvegyet nem lehet el­járni attól, hogy az őt illető közszerzeményi vagyonnal özvegyi jo­gának a tartama alatt is rendelkezzék. Joga van tehát arra, hogy m2|gát a közszerzeményi követelésére végrehajtás útján vagy meg­felelő esetben beszámítás útján a férje hagyatékából özvegyi jogának tartama alatt is kielégíthesse (IX. 298., C. I. 4968—1931.). Másfe­lől a férj örököse jogosítva van az özvegy közszerzeményi követe­lését a végrehajtás elkerülése végett akár a férjtől örökölt vagyon­ból, akár egyéb vagyonából kielégíteni és, amennyiben ezt egyéb va­gyonából teszi, a férj után reá szállott örökrésze abban az arány­ban, amelyben a teljesítéskor a saját vagyonából szolgáltatott ki­elégítés értéke örökrészének az értékéhez áll, megváltás folytán men­tesül az özvegyi jogtól (C. I. 4968—1931.). Azoknak a vagyontárgyaknak alz értékét, amelyeket az egyik házastárs a másiktól ingyenesen kapott, a megajándékozott közszer­zeményi követelésének a kielégítésére számba kell venni, függetlenül attól, hogy az ajándékozó az ingyenes adomány betudását kikötöt­te-e (IX. 490.). A Kúria 735. számú elvi határozata szerint az egyik házas­társ részéről harmadik személy javára tett ajándékozás foly­tán közszerzeményi igényében sértett másik házastárs, a közszerze­ményét elsősorban a házastársa vagyonából követelheti, a megaján­dékozott ellen pedig csak fedezethiány esetén, másodsorban fordul­hat. Ha pedig az ajándékozó házastárs a házasság megszűnésekor megvolt vagyonát később szintén elajándékozta, akkor elsősorban a házasság megszűnése után megajándékozottak felelősek a köz­szerzeményi követelésért a nekik juttatott ajándék erejéig egye­temlegesen (C. I. 5925-^.933.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom