Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A közszerzemény kiadása — 181 ben megállapított közszerzeményi járandóságot a túlnyomóan ingatlanokból álló vagyon értékének azóta bekövetkezett mintegy 30—40 százalékos csökkenésére tekintettel 6000 pengőre csökkentette. A különvagyon és közszerzemény összevegyülése esetén —így olyankor, ha a házastársak olyan ingatlanon, amely az egyik félnek különvagyona, a házassági együttélés ideje alatt házat építettek — a közszerzeménynek természetben vagy pénzben való kiszolgáltatása attól függ, hogy a közszerzeménynek tekintendő beruházás érteke a közvagyon értékét meghaladja-e vagy sem (VII. 946.). Ha a túlélő házastárs a feleség és őt a korábban elhalt férjének arra a vagyonára, amelyből a közszerzeményi követelése kielégítendő, ettől a követelésétől függetlenül özvegyi haszonélvezeti jog illeti, ez a körülmény a követelés esedékességén nem változtat, hanem csak azt vonja maga oitán,, hogy a férj örököse addig, amíg örökrészét özvegyi joga alapján az özvegy tartja birtokában és az örökös maga azzal nem rendelkezhetik, teljesítésre nem kötelezhető, hanem csak az özvegyi jog megszűntével tartozik a közszerzeményi követelést teljesíteni. Viszont azonban az özvegyet nem lehet eljárni attól, hogy az őt illető közszerzeményi vagyonnal özvegyi jogának a tartama alatt is rendelkezzék. Joga van tehát arra, hogy m2|gát a közszerzeményi követelésére végrehajtás útján vagy megfelelő esetben beszámítás útján a férje hagyatékából özvegyi jogának tartama alatt is kielégíthesse (IX. 298., C. I. 4968—1931.). Másfelől a férj örököse jogosítva van az özvegy közszerzeményi követelését a végrehajtás elkerülése végett akár a férjtől örökölt vagyonból, akár egyéb vagyonából kielégíteni és, amennyiben ezt egyéb vagyonából teszi, a férj után reá szállott örökrésze abban az arányban, amelyben a teljesítéskor a saját vagyonából szolgáltatott kielégítés értéke örökrészének az értékéhez áll, megváltás folytán mentesül az özvegyi jogtól (C. I. 4968—1931.). Azoknak a vagyontárgyaknak alz értékét, amelyeket az egyik házastárs a másiktól ingyenesen kapott, a megajándékozott közszerzeményi követelésének a kielégítésére számba kell venni, függetlenül attól, hogy az ajándékozó az ingyenes adomány betudását kikötötte-e (IX. 490.). A Kúria 735. számú elvi határozata szerint az egyik házastárs részéről harmadik személy javára tett ajándékozás folytán közszerzeményi igényében sértett másik házastárs, a közszerzeményét elsősorban a házastársa vagyonából követelheti, a megajándékozott ellen pedig csak fedezethiány esetén, másodsorban fordulhat. Ha pedig az ajándékozó házastárs a házasság megszűnésekor megvolt vagyonát később szintén elajándékozta, akkor elsősorban a házasság megszűnése után megajándékozottak felelősek a közszerzeményi követelésért a nekik juttatott ajándék erejéig egyetemlegesen (C. I. 5925-^.933.).