Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A közszerzemény kiadása — 179 Megállapodhatnak a házasfelek abban is, hogy a házasság alatt szerzett bármilyen vagyonukat közszerzeménynek fogják tekinteni és megegyezhetnek abban, hogy az ekként közszerzeménynek minősített ingatlanaikra a közös tulajdonjog bekebelezését fogják kieszközölni. Ez a megállapodás jogot ad a házasfélnek arra, hogy házastársától olyan tartalmú okirat kiállítását követelhesse, amelylyel a házasság tartama alatt szerzett ingatlanra a másik házastárssal közös tulajdonjogát bekebeleztethesse. (VII. 1138.). A férj a felesége közszerzeményi igényét abban az esetben is érvényesen elismerheti, ha a feleségét ilyen igény meg nem illeti (IX. 69.). Ha a házasfelek a házassági együttélés megszüntetése alkalmával a vagyoni viszonyaikat egyességileg rendezik és ez az egyesség teljesedésbe is megy, ezzel még a felek házassági vagyonjogi vir szonyai nincsenek végérvényesen rendezve arra az esetre is, ha közöttük a házassági életközösség később újból visszaállíttatik. Az ilyen egyesség folytán tehát egyik 'házasfél sincsen elzárva attól, hogy az újból visszaállított házassági életközösség tartama alatt őt megillető különvagyon, illetve közszerzemény iránti igényét a házastársa ellen érvényesíthesse (VIII. 1078.). A közszerzeményi igény érvényesítéséhez való jog a házasság megszűntével az elhalt házastárs bármely örökösét, ekként annak örökb\3\fogadott gyermekét is megilleti és pedig ez utóbbit tekintet nélkül arra, hogy a közszerzeményi megosztás alá eső vagyon szerzése az örökbefogadás előtt, vagy az után történt-e (VIH. 524.). A még meg nem nyílt közszerzeményi követelés átruházásának nincs helye; ezért a házasság fennállása alatt létrejött átruházás alapján nem léphet fel az, akire a házastárs a követelését ekként annak megnyílta előtt átruházta (IX. 573.). A házastárs és volt házastelének örököse között a közszerzeményről való lemondást tartalmazó nyilatkozatok érvényességét a bírói gyakorlat nem köti okirat kiállításához, az ilyen megállapodások tehát akkor is érvényesek, ha szóbelüeg jöttek létre (DC. 162.). Egymagában az a körülmény azonban, (hogy a túlélő házastárs a másik házastárs végrendeletét a hagyatéki tárgyaláson elfogadta — még ha ez fenntartás nélkül történt is — nem zárja el az ilyen nyilatkozatot tevő házastársat attól, hogy az elhalt házastárs rendelkezése alatt állott vagyon tekintetében köszerzeményi és különvagyoni követelését érvényesítse, mert az örökhagyó hagyatéka csak az, ami a rendelkezése alatt állott vagyonból ezeknek a követeléseknek a kielégítése után fennmarad (C. I. 61—1936.). Mása helyzet abban az esetben, ha az örökhagyó a végrendeletében a házastársa közszerzeményi jutalékáról mások javára rendelkezett, noha a házastárs közszerzeményi jogáról tudnia kellett, a házastársának pedig hagyományt rendelt és a túlélő házastárs ezt a javára szóló végrendeleti juttatást elfogadta. Ilyen esetben fel kell tenni, 12*