Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

178 — A közszerzemény kiadása — jellegű, a házastárs harmadik személyekkel szemben a házasság tartama alatt is megvédheti azt az igényét, amelynél fogva a közszerzemény elszámolásakor a szerzésre felhasznált különvagyona értékének a szerzett vagyonból való megtérítését követelheti. Ebből a cél* ból az a házastárs, akinek a különvagyona, a házassági együttélés ideje alatt ingók vásárlására igénybe vétetett, ezeknek az ingóknak a másik házastárs ellen vezetett végrehajtás során történt lefoglalása esetén sikerrel indíthat igénykeresetet is (VIII. 24.). Másfelől a házassági együttélés tartama alatt az egyik házasfél által szerzett vagyon a maga egészében igénybe vehető a vagyont szerző házasfél hitelezőinek a kielégítésére és pedig az ingatlan vagyon abban az esetben is, ha annak a tulajdonjoga kizárólag a másik házasfél javára kebeleztetett ugyan be, de megállapítható, hogy ez csak a hitelezők kijátszása végett történt (X. 189.). Ezen az alapon olyan esetben, amikor a férj már a házasságkötés előtt is és azután is iparszerűleg foglalkozott ingatlanok vételével és eladásával, a feleségének pedig készpénzvagyona volt, amelyet a férjének adott át s a férj az ingatlanok vásárlására ezt a pénzt is felhasználta, de felhasznált arra kölcsönpénzt, valamint a korábban vásárolt ingatlanok eladásából befolyt pénzt is, a Kúria azt állapította meg, hogy a férjnek nem kisegítő, hanem vezető szerepe volt az ingatlanok megszerzésénél és ő e tekintetben nem a felesége megbízásából vagy annak a helyetteseként járt el, hanem a saját üzleti tevékenységét folytatta úgy, hogy az üzletbe a felesége beleegyezésével annak a különvagyonát is befektette. Ebből azt a további következtetést vonta le a Kúria, hogy a férj által megvásárolt ingatlannak kizárólag a feleség nevére Íratása csak a férj hitelezőinek a kijátszása végett történt. Kimondotta végül, hogy a tulajdonszerzésnél ekként rosszhiszeműen eljárt feleség férjének a házasság fennállása alatt fellépő hitelezőivel szemben arra sem hivatkozhatik sikerrel, hogy az ezek által kielégítés céljára igénybe venni kivánt ingatlanok az ő különvagyonának a befektetésével szereztettek, mert azt a kérdést, hogy a közös szerzésű vagyon mennyiben felel az abba fektetett különvagyonért, csak a házasság megszűnése után lehet eldönteni (X. 189.). A férj gazdaságából származó termények és egyéb élelmiszerek felett a rendelkezési jog a házasság fennállása alatt a férjet illeti, míg a feleségnek a háztartás vezetéséből folyó rendelkezési joga csak az élelmiszereknek a közös háztartás céljára való felhasználására, de nem a háztartásból való elvonására terjed ki. A feleség által jogtalanul elvitt termények és élelmiszerek az ő közszerzeményi részébe beszámitandók (IX. 574.). A házastársak a közös szerzésű vagyontárgyakra nézve olyan megegyezést is létesíthetnek, amely szerint az ilyen vagyontárgy az egyik házasfél kizárólagos tulajdonába megy át. Az ilyen megállalapodást az 1886 :VII. t.c. 22. §-ának a) pontja értelmében közjegyzői okiratba kell foglalni (VIII. 457.).