Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Perjogi szabályok — 161 polgárrá vált magyar nő utóbb visszahonosítás folytán a magyar állampolgárságát visszanyerte, a felek hazai törvénye gyanánt az olaszt, mint az ő utolsó közös törvényhozásukat kell tekinteni és ennek következtében a nő az ágytól és asztaltól való elválás kimondása végett csak az olasz bírósághoz fordulhat, míg a házasság felbontását a Hágai Egyezmény 1. cikke értelmében egyáltalában nem kérheti, minthogy azt Olaszország nem ismeri (VTTT. 438.). Magyarország és Jugoszlávia között az 1930. évi XXX3X. törvénycikkbe foglalt külön államszerződés jött létre, amelynek 28. cikke szerint a házasság felbontása tárgyában a határozásra kizárólag annak a szerződő félnek a biróságai az illetékesek, amelynek a kereset beadásakor a házastársak az állampolgárai és, ha ebben az időben a házastársak állampolgársága nem ugyanaz, annair a félnek a biróságai az illetékesek, amelynek legutóbb mind a két házastárs egy időben állampolgára volt. Annak elbírálásánál, hogy az egyik vagy mind a két házasfél magyar vagy jugoszláv állampolgár-e, figyelembe kell vemni a trianoni békeszerződés rendelkezéseit és ennek a községi illetőségre utaló rendelkezéseire tekintettel az 1886. évi XXII. törvénycikknek a községi illetőség kérdését szabályozó rendelkezéseit (C. ÜL 1326—1934.). Külföldiek házassági perében a magyar bíróság a H. T. 116. §-a szerint csak abban az esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házasfelek polgárai (IX. 664.). A trianoni békeszerződés folytán román állampolgárrá lett s a Magyarországtői Romániához átcsatolt területen községi illetőségei bíró házasfélnek magyar állampolgársággal ugyancsak nem bíró házastársa ellen indított házassági perébön az 1925. évi VI. törvénycikkbe foglalt nemzetközi egyezmény, valamint az ennek értelmében Magyarország és Románia között is alkalmazandó, fentebb említett Hágai Egyezmény és Romániának ezeken alapuló jogfenntartó nyilatkozata értelmében, csak a román bíróság Ítélete hatályos; ilyen házassági perben tehát a magyar bíróság nem járhat el (IX. 664., 730.) .Ha a trianoni szerződés folytán román állampolgárrá lett nő még mint magyar állampolgár kötött Magyarországon orosz állampolgárral házasságot, az orosz állampolgárságot azonban nem szerezte meg, akkor házasságának <i felbontását a magyar birísúg előtt a H. T. 116. §-ára való utalással sem kérheti és ebből a szempontból közömbös, hogy a magyar bíróság bontóitélete az orosz szovjetköztársaságban joghatályos lenne-e (IX. 730.). A magyar állampolgárság elvesztése következtében a nő az ilyen házasságnak érvénytelenítése iránt sem indíthat pert a H. T. 117. §-a alapján a magyar bíróságnál (IX. 730.). Ugyanez a helyzet abban az esetben ás, ha a házasságkötés idején mind a két házasfél magyar állampolgár volt és mind a ketten a trianoni szerződés folytán váltok reumán állampolgárokká. Az, hogy a román állampolgárságnak ily módon történt kényszerű megszerzése idején a felek Csonkamagyarország területén laktak, közömbös (IX. 664$^ B#da—Vincenti j Magánjogi Döntvénytár. n V