Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

162 — Perjogi szabályok — A magyar bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja, hogy nemzetközi jogi szempontból a bírói joghatósága fennforog-e (IX. 664., C. HE. 1326—1934.). Ha külföldi állampolgárok házasságának felbontását a hazai bíróságuk jogerős határozattal kimondta, az egyéb törvényes feltételek megléte esetében, a nő a végleges nőtartásdíj iránti keresetét a magyar bíróság előtt is megindíthatja. Ennek nem akadálya az, hogy a végleges nőtartásdíj iránt való intézkedés nem szerepel a H. T. 118. §-ában felsorolt intézkedések között (X. 74.). Az ilyen perben a felek hazai bíróságának a határozata a magyar bíróságra is irányadó abban a kérdésben, hogy a felek házassága joghatályosan felbontatott és, hogy melyik félnek a vétkessége okából bontatott fel (X. 74.). Az illetékesség hiányát házassági bomtóperekben csak a Pp. 640. és 641. §-a esetében veszi a bíróság a fellebbviteli eljárásban is hivatalból figyelembe. Magyar állampolgár házassági perében a Pp. 639. §-ára alapított pergátló kifogást tehát az elsőbÍróság előtti eljárásban kell felhozni, a fellebbviteli eljárásban érvényesített ilyen kifogás már elkésett (C. Hl. 1462—1935.). A perképesség tekintetében a H. T. 86. §-ának azzal az intézkedésével szemben, hogy a cselekvőképességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett indított perben perképes, a cselekvőképtelen — így az elmebeteg — házastársra vonatkozóan a H. T. 87. §-a csak azt engedi meg, hogy az ilyen fél nevében ennek a törvényes képviselője a gyámhatóság felhatalmazásával kérhesse a házasság felbontását. Az épelméjű házastárs tehát az elmebeteg cselekvőképtelen hzastárs ellenében a házasság felbontását nem kérheti. Az elmebeteg hzastárs ellen indított házassági bantópert az alperes perképességének hiánya, mint pergátló körülmény, miatt hivatalból meg kell szüntetni (C. ÜL 5330—1935.). Az a körülmény, hogy az ágytól és asztaltól való különélésre szabott határidő letelte után három hónap alatt a felperes és viszontkereset esetében az alperes a házasság felbontását nem kérte, nem pergátló körülményt létesít, hanem, mint jogmegszüntető tény, anyagi jogi akadálya a bontás kimondásának. Ezen az alapon tehát mem lehet permegszüntető határozatot hozni, hanem a keresetet, illetőleg a viszont-keresetet érdemi Ítélettel el kell utasítani (VIII. 632., IX 640.). A keresethalmazat tekintetében a birói gyakorlat megengedi a H. T. 80. §-ára alapított keresetnek a 77. §. a) pontjára alapított keresettel összekapcsolását (VHI. 392., C. ÜL 748—1935.). Ilyen esetben a H. T. 80. §-ának a) pontjára alapított pernek a Pp. 648. §-a szerint kibocsátott birói felhívásban megszabott idő után következő jogos indok nélküli elhagyás és különélés ténye is lehet az alapja (C. m. 748—1935.). Össze lehet kapcsolni a bontó és megtámadó kereseteket is. Ilyen esetben az ugyanazon házasfél által egyazon perben érvényesí-