Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

144 Viszonylagosság. — női szeméremérzetet sértő módon folytatott több idegen férfival erkölcstelen életmódot. (C. m. 2185—1934.). Másfelöl a bontást kérő férjnek a házasság erkölcsi természetével ellenkező és laza felfogásra valló azzal a magatartásával szemben, hogy a feleségével a házasság megkötése után nem élt életközösségben, őt csak néha, este, vagy éjjel, lopva, pusztán nemi vágyainak a kielégítése céljából látogatta meg, nem tekintette a bontás kimondásához eléggé súlyos kötelességsértésnek a Kúria a feleségnek azt a mulasztását, hogy a tőle különélő férjét nem értesítette a gyermekük születéséről (IX. 441.). A férjéről mások előtt büntetendő cselekményt állító és a büntetőbíróság előtt a férje ellen ártani akarás céljából és bosszúból terhelő vallomást tevő feleség ellen indított bontóperben a feleség vétkes magatartásának a megállapítása ellenére kimondta a Kúria, hogy a férj, aki lopások elkövetésében részes volt és aki vérfertőzéssel, a saját apjával folytatott viszonnyal gyanúsította meg minden alap nélkül a feleségét, ezzel az erkölcsi érzés olyan fokú fogyatékosságának adta tanújelét, amely kizárja azt, hogy a feleség terhére megállapított bontóok a házassági viszonyt a férjre nézve az elviselhetetlenségig dúlta volna fel (C. III. 3298—1934.). Menthetőnek találta a Kúria a férjnek azt a magtartását, hogy, amikor a felesége a házassági tartozás teljesítését megtagadta, az emiatt keletkezett elkedvetlenedésében a feleségét szidalmazta és olyan kijelentést tett, hogy a náluk alkalmazott cselédleány is többet ér a feleségénél. (VIII. 1123.). A házasság tartama alatt más nővel ismételten is szerelmi viszonyt folytató férj által a felesége ellen indított bontóperben kimondta a Kúria, hogy az a férj, aki nyilván fogyatékos erkölcsi felfogás folytán a maga részéről ilyen magatartást megengedhetőnek tartott, nem panaszolhatja sikerrel a feleségének azt a magatartását, hogy idegen férfivel magát könnyelmű életfelfogásra utaló körülmények között néhányszor hazakisértette, azzal karonfogva járt és csókolódzott. (C. III. 2805—1935.). A feleségét több ízben tettlegesen bántalmazó és rajta testi sértést ejtő férj által az őt elhagyó és ellene a megtörtént testi sértés miatt alapos, de egyúttal további, koholt bántalmazás címén alaptalan bűnvádi fejelentést is tevő felesége ellen indított bontóperben a Kúria úgy találta, hogy nincs helye a házasság felbontásának, mert a felek egyéniségének vizsgálatánál arra a meggyőződésre jutott, hogy mind a két házasfél fogyatékos erkölcsi felfogású s hogy a bontást kérő férj durva, erőszakos természetű, minél fogva vele szemben a felesége terhére megállapított, egyébként súlyos házastársi kötelességsértés nem tekinthető olyannak, amely a házaséletet az elviselhetetlenségig feldúlta (C. III. 4746- -1C34.). Kölcsönös hűtlenség esetén általában annak a házasfélnek a magatartása esik súlyosabb beszámítás alá, aki időbelileg korábban