Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Erkölcstelen élet. Szabadságvesztés büntetés. — 130 Jjeleegyezéssel különélő házasfél a házastársát az életközösség helyreállítás ára felhívja vagy pedig az életközösség^ helyreállítására késznqk nyilatkozik és a másik házasfél az együttélés" helyreállítását jogos ok nélkül megtagadja (IX. 39.). b) Erkölcstelen élet. A H. T. 80. §-ának c) pontjában meghatározott bontóokot valósítja meg az a nő, aki a házasság fennállása alatt mint hivatásos kéjnö működik. Nem változatát ezen az sem, ha ezt a foglalkozását a házasságkötés előtt is folytatta, arról a férje tudott és abbanhagyását nem kötötte ki, mert a férjnek később kifejezésre juttatott tiltakozása ellenére ebben az esetben sincsen joga a feleségnek a házastársi kötelességet súlyosan sértő ezt a magatartását tovább folytatni. A férj tiltakozását a hontókereset beadása kellően kifejezésre juttatja és igy legalább is ettől az időponttól kezdve mindenesetre olyannak kell tekinteni a feleségnek az említett magatartását, amely, mint erkölcstelen élet megátalkodott folytatása, bontóokul szolgál (VIEt. 369.). c) Szabadságvesztés büntetés. A H. T. 80. §-ának d) pontját nem lehet úgy értelmezni, hogy az aibban meghatározott bontóok csak akkor valósul meg, ha az egyik házastárs olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéltetett el, amelyet nem a házastárs, hanem harmadik személy sérelmére követett el. Ellenkezően a nyereségvágyból elkövetett vétség miatt történt elítéltetésnek megbecstelenítő hatása fokozottabb mértékben érvényesül akkor, ha az ilyen vétséget a házastárs a saját házastársa ellen követi el (X. 347.). A H. T. 80. §-ának d) pontjában meghatározott bontóoknak az alapja maga az elitéltetés. Efbből következik, hogy a Kúria 49. számú polgári jogegységi döntvénye szerint a házassági per bírája nem vonhatja elbírálása körébe azt a kérdést, hogy a büntető perben marasztalt házastárs elítéltetésére mely tényeknek lehetett (befolyásuk. Az, hogy éppen a bontást kérő fél ingerelte fel valótlan ténynek az előadásával a házastársát és ez az így előidézett felindulásában követte el azt a bűncselekményt, amely miatt elitéltetett, az elitéltetés joghatályát a bontás szempontjából nem érinti, hanem legfeljebb viszont-keresetnek a megalapozására szolgálhat (C. ül. 3499—1935.). d) Viszonylagosság. A viszonylagos bontóokok jogi hatásának az elbírálásánál általában szem előtt kell tartani a házasság erkölcsi tartalmából folyó azt a szabályt, hogy a házasfelek az enyhébb beszámítás alá eső cselekményeket egymásnak megbocsátani kötelesek (VIII. 245, C. ÜL 4263 —1934., C. m. 2247—1935., C. ÜL 3137—1935., C. ÜL 3906—1935.). Nem áll fenn a megbocsátás kötelessége, ha a vétkes magatartás olyan súlyú, hogy a házasélet folytatását a sértett félre nézve el-