Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

132 — Házastársi kötelesség megsértése. — tüntette fel és a férjét ezek miatt is — alaptalanul — feljelentette (C. m. 4746—1934.). Szándékos és súlyos házastársi kötelességsértést állapított meg a Kúria annak a félnek a terhére is, aki mások részére hatóság előtt való felhasználás céljából olyan nyilatkozatot szerkesztett, amely a tartalmát tekintve, alkalmas lehetett volna annak előidézésére, hogy a házastárs ellen hamis tanuzásra való reábírás miatt büntető eljárás tétessék folyamatba, amidőn ezt nyilvánvalóan ártási szándékból, jogos magánérdek nélkül tette (C. III. 3507—1936.). Nem állapított meg ibontóokot a feleséggel szemben a Kúria abban az esetben, amikor ez a férje ellen ideiglenes nőtartásdíj iránt indított perben, a közszolgálati alkalmazásban álló férje mellékjövedelmeinek a felderítése végett olyan megkeresésnek a férje hivatali felsőbbségéhez intézését indítványozta, amelynek eredményeképpen azután a férj ellen ajándékpénz elfogadása miatt fegyelmi eljárás indult, mert nem volt adat arra, hogy a feleség a megkeresést ebből a célból és igy ártási szándékból indítványozta (C. III. 5124—1934,). Nem minősíti házastársi kötelességsértésnek a Kúria a feleségnek azt az eljárását sem, hogy katonatiszt vagy köztisztviselő férjének a parancsnokával, ületőleg hivatali felettesével a családi életükben előforduló bajokat és rendellenességeket magánúton a családi kellemetlenségek kiegyenlítése céljából közli, mert ez általánosan elfogadott helyes szokás, amely gyakorlatilag kedvező eredménnyel is szokott járni (Vn. 1161., C. III. 5026—1935.). Az esetnek ettől eltérő megítélésére azt a körülményt sem találta alkalmasnak a Kúria, hogy a hivatali főnök a feleség közléséből a férjnek meg nem engedett távollétéről is értesült, és emiatt a férjet megfeddette (C. III. 5026— 1935.). Az ilyen panaszkodá soknak azonban soha sem szabad valótlan tényeket tartalmazniok, és emellett a házastárs által tudott vagy könnyen megtudható tények soha se közölhetők „házi használatra" sem olyan formában, amely a férjet a tiszteletre és megbecsülésre érdemtelennek tünteti fel a főnök vagy parancsnok és a panaszról hivatalosan tudomást szerzők előtt (VII. 1161.). Nem tekintette bontóoknak adott esetben a Kúria a katonatiszt feleségének azt a cselekményét, hogy a férje katonai feljebbvalójától azt kérte, hogy a férjét — aki abban az időben egy idegen nővel élt együtt — ne engedje szabadságra, mert megbízhatatlan. Ez a kijelentés ugyan súlyos következményekkel járhatott volna a férjre nézve, ha azt úgy értelmezik, hogy ő a hazafias magatartás szempontjából megbízhatatlan, ámde a feleségnek a megjegyzése azt az értelmezést sem zárta ki, hogy ő a férje erkölcsi megbízhatatlanságára célzott és nem annak a hazafiatlan magatartására, már pedig, ha a házastárs megjegyzése kétféle értelmezést is megenged, a házasság fenntartása érdekében az enyhébb értelmezést kell elfogadni (VII. 1061.). A házastársaknak egymás kölcsönös megbecsülésére és támogatására vonatkozó kötelességéből folyóan szándékos és súlyos há-