Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

112 — Visszahívás. — ezzel bontóokot létesítsen, a felhívásnak a házasság felbontását eredményező joghatálya nincsen (VIII. 659., X. 117., 395., C. EH. 2205—1934., C. III. 2169—1934., C. III. 4171—1934., C. Hl. 40541935.). A visszahívó fél oldalán a házassági életközösség helyreállítására irányuló komoly akarat hiányát állapította meg a Kúria akkor, amikor a visszahívó férj a perben, személyes meghallgatása során, azt adta elő, hogy az eljárást azért indította meg, mert különélése alatt egy özvegyasszonnyal ismerkedett meg, akit feleségül szándékozik venni és ebből a célból határozta el magát a házasságuk felbontására (VIII. 659.), továbbá, amikor a felek között már a visszahívás előtt levelezés folyt a válás kérdésében s ennek során az a fél is, aki utóbb a bírói felhívás kibocsátását kérte, kifejezte azt a kívánságát, hogy, ha nem tudnak együtt élni, akkor váljanak el (X. 117.), úgyszintén, amikor a felhívás kibocsátásának a kérése előtt magánlevélben, rövid határidő (nyolc nap) kitűzése mellett azzal hívta fel az elhagyott fél a házastársát a visszatérésre, hogy ha ezt nem teszi meg, kénytelen lesz ellene bontópert indítani, azután pedig, szintén még a fe hívás kibocsátásának ia kérése előtt, kifejezetten a bontóper megindításának a céljára kérte a szegényjog engedélyezését és ennek megfelelően állította ki az ügyvédnek a meghatalmazást is (X. 395., 206.). Ahhoz, hogy a viszahívásnak a házasság felbontását eredményező joghatálya lehessen, szükséges az is, hogy a visszahívó fél, amennyiben ez rajta áll, a házassági együttélés zavartalan folytatásának a feltételeit biztosítsa. A Kúria megállapítása szerint nem valósult meg ez a feltétel akkor sem, amikor a férj, aki ia feleségével a házasság megkötésétől az életközösség megszakításának idejéig a feleség anyjának három szobából és két konyhából álló házában élt együtt, azóta pedig a saját szüleivel és nőtlen öccsével lakott együtt, erre az újabb közös lakásra hívta a feleségét, amely pedig a házasélet zavartalan folytatását nem biztosította úgy, mmt a felek korábbi lakása (C. III. 1286—1934.) Olyan esetben, amikor az eddig történtek alapos kétséget támaszthatnak az iránt, hogy a visszahívó férjnek van-e a család megélhetésének a biztosítására alkalmas állandó keresete, a férj megfelelő alakban tartozik erről a feleségét értesíteni és őt biztosítani, kivált, ha a feleség időközben saját keresetre tett szert és férjét csak ennek a feladása árán követhetné a lakóhelyére (C. Ht, 4171—1934.). Enélkül is megállapította a Kúria a visszahívás komolytalanságát, amikor a férj elmulasztotta az életközösség anyagi feltételeinek és lehetőségeinek a feleséggel való megbeszélését (X. 94.). Ha a visszahívó fél a férj, akinek a feladata a lakásról való gondoskodás, szükséges az is, hogy a bírói felhívás idején és a viszvszatérésre megszabott idő alatt neki a házassági életközösség zavartalan folytatására alkalmas lakása legyen (VÜL 480., IX. 619.,