Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Visszahívás a vétkes fél áltál. — 113 C. m. 2169—1934., C. ÜL 3273—1934., C. m. 2659—1935., C. HL 5066—1935.). Azt a kérdést, hogy milyen esetben lehet a rendelke­zésre álló lakást az életközösség zavartalan folytatására alkalmas­nak tekinteni, a visszahívással kapcsolatban is a fentebb, Szándékos­ság és jogosság cím alatt előadottak szerint kell elbírálni. Ez áll a hozzátartozókkal közös lakásba visszahívás esetére is (IX. 249., C. ni. 2659—1935., C. ül. 5066—1935.). Ha a visszahívó fél korábban olyan rideg tartalmú levelet írt a viszahívottnak, amelyből arra lehet következtetni, hogy az élet­közösség helyreállítását nem akarja komolyan, akkor a bírói felhí­vás kibocsátásának a kieszközlése előtt olyan közeledő, békítő kí­sérletet kell tennie, amelynek őszinteségéhez és komolyságához nem férhet kétség. Enélkül a visszahívásnak nincs joghatálya (C. ÜL 1404—1935.). Nincs joghatálya a visszahívásnak, ha a visszahívó fél a há­zassági életközösség visszaállítására vonatkozó kérvény beadása idején idegen személlyel ágyassági viszonyban él (C. Hl. 2205— 1934., C. Hl. 3028—1935.), vagy általában szerelmi viszonyt folytat (VHI. 587., C. Hl. 4114—1934., C. Hl. 2596—1935., C. Hl. 2655— 1935.). Ugyanez a jelentősége van a bírói meghagyás teljesítésére megszabott határidő alatt idegennel folytatott szerelmi vi­szonynak is. (C. Hl. 2596—1935.) Ezekből a körülményekből az életközösség helyreállítására irányuló akarat őszinteségének és ko­molyságának a hiányára lehet következtetést vonni. Nem vont ilyen következtetést ia Kúria a visszahívó férjnek a visszahívott feleség hosszas távolléte alatt idegen nővel folytatott szerelmi viszonyából, bárha azzal a férj közös háztartásban is élt, olyan esetben, amikor a férj a szerelmi viszony megszűnésétől számított két év múltán adta be a visszahívó kérvényt (C. Hl. 4237—1934.). Annak az elbírálásánál, hogy a visszahívó fél komolyan akarja-e iá házassági életközösség helyreállítását, a bírói felhívás alapjául szolgáló kérelem beadásakor fennforgott tények az irány­adók, de a visszahívó félnek későbbi magatartását is figyelembe veszi a bíróság annyiban, amennyiben abból a fél valódi szándékára vissza lehet következtetni. így a visszahívó fél által a visszahívás után, a bontóper folyamán a házastársával szemben tett, durva sér­tést tartalmazó tényállításból a Kúria következtetést vont arra, hogy ez a fél a kérvény beadásakor sem volt lélekben megbékélve (X. 145.). | 1 : Nincs joghatálya az olyan visszahívási kérelemnek, amely a házasfeleknek a házasság felbontására vonatkozó megegyezése alap­ján adatott be (VIII. 415.). d) Visszahívás a vétkes fél által. Amint a Kúria a 406. számú elvi határozatában is kimondta, az életközösség megszakításában vétkes fél nincs ugyan elzárva attól, hogy az életközösség megszakadásában vétlen házastársával Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytér s

Next

/
Oldalképek
Tartalom