Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)
110 — Szándékosság és jogosság. — a férjnek velük együttélt szülei és a feleség szülei között (ai kiháaasítással kapcsolatban egyenetlenség keletkezett, a Kúria méltányosnak találta a feleségnek azt a kívánságát, hogy a házasfelek az életközösséget a szülők házától külön, saját lakásukban folytassák s a közös lakásból való távozását annak ellenére sem minősítette jogos ok nélkülinek, hogy ia férj a rokkant és munkaképtelen atyján való segítés céljából ragaszkodott a közösség fenntartásához. Ennél a döntésnél a Kúria tekintettel volt arra, hogy a férjnek az latyja gazdaságában különlakás mellett is módja lehetett segédkezni (C. ül. 4081—1932.). Más esetben, amikor a férj a házasság megkötése előtt közölte ugyan a feleségével, hogy ő csak úgy nősülhet meg, ha a vele eddig is közös háztartásban élt édesanyja tovább is vele maradhat és ebbe a feleség kifejezetten beleegyezett, az együttélés alatt azonban a férj anyja a feleségnek a főzésével, sütésével, általában a munkájával és cselekedeteivel nem volt megelégedve és emiatt közöttük napirenden voltak a veszekedések, majd pedig a férjnek nőtestvére a férj távollétében, de az anyja jelenlétében a feleséget tettlegesen kilökte a közös lakásból és az ajtót becsapva, onnan kizárta, anélkül, hogy az anyja ebben megakadályozta, vagy az eset után a gyermekével távozó feleséget marasztalta, avagy visszahívta volna, jogszerűnek találta a Kúria a feleségnek azt a kívánságát, hogy a házasságkötés előtti megállapodástól térjenek el és a férje őt az anyjától különálló lakásba vigye (C. m. 5066— 1935.). A feleségnek azt a kívánságát, hogy a férj őt külön lakásba vigye, jogosnak fogadta el a Kúria abban az esetben is, amikor a közös lakásban maga a feleség és a gyermeke lúgkőmérgezést kapott és emiatt gyanúokok alapján a férj anyja ellen bűnvádi eljárás indult, azonban a kir. ügyész a vádat bizonyíték hiánya miatt elejtette, mert ebben az esetben a feleségre nézve érzelmileg lehetetlenné vált, hogy ugyanabba a lakásba menjea vissza és az anyósával közös háztartásban éljen tovább (C. m. 2659—1935.). Ezzel szemben nem tekintette a Kúria a feleség távozására jogos oknak az anyósnak azt a magatartását, hogy a ház csendjét veszekedésükkel zavaró házasfeleket a házi béke megóvására erélyesen figyelmeztette, mert közös háztartás esetén elsősorban a fiatalok tartoznak a szüló'khöz alkalmazkodni (IX. 248.). Nem köteles a feleség a férjet külföldre és főkép más világrészbe követni (VTTI. 112.). A gazdasági helyzet indokolttá és szükségessé teheti, hogy, ha más-más helyen mind a két házasfélnek kereső foglalkozása van, azt egymástól külön lakva is folytassák. Az egymás támogatására irányuló kötelmüket ilyenkor is megértéssel és kölcsönös megbecsüléssel kell teljesíteniük. Ebből következik, hogy a mai nehéz elhelyezkedési és megélhetési viszonyok között a társadalmi állásának megfelelő tartást feleségének és gyermekének biztosítani nem tudó