Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Bontóokok. — 105 Házasságtörés. Súlyos bántalmazás. Htöllen elhagyás. — az előző cikkek alkalmazásánál hazai törvényük gyanánt tekinteni Ennek az egyezménynek, mint államszerződésnek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései a H. T. 120. §-a szerint akkor is irányadók, ha a magyar törvény (H. T.) intézkedéseitől eltérnek. Ennek következtében a Hágai Egyezményben részes valame'y államnak — így az adott esetben Olaszországnak — a polgárához férjhez ment s utóbb visszahonosítással újból magyar állampolgárrá lett nő a H. T. 115. §-ának a rendelkezését házasságának a felbontása végett igénybe nem veheti (VIII. 438.). II. Bontóokok. AJ Házasságtörés. Állandó gyakorlat, hogy a H. T. 76. §-ában feltétlen bontóokként megjelölt házasságtörés jogilag — a házasságtörésnek közönségesen használatos fogalmától eltérően — csak akkor forog fenn, ha az egyik házastárs a házastársak együttélése alatt idegen személyivel házasságon kívül nemileg érintkezik és ha a házasfelek együttélése ebből az okból szűnik (szakad) meg (IX. 599.). B) Súlyos bántalmazás. A H. T. 78. §-a értelmében, a házasság felbontását kérheti az a házasfél, akit a házastársa testi épségét vagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan, súlyosan bántalmazott. Ilyen bántalmazásnak tekintette a Kúria azt, hogy a feleség egy maró folyadékkal telt edény tartalmát öntötte a férje arcába, aki karját szeme elé tartotta ugyan s így elkerülte a megvakulást, azonban 8 napon túl és 20 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett (X. 655.). E bontó ok abszolút, aminek folytán a viszonylagos bontó oknál érvényesíthető menthetőség nem jöhet figyelembe s így nem jöhet figyelembe a bontóokot megvalósító magatartással szemben az sem, hogy a házastárs azt hirtelen fellobbanásában követte el (X. 655.). B). Hűtlen elhagyás. a) Életközöség és elhagyás fogalma. A házassági életközösség fogalmának nem nélkülözhetetlen alkateleme a házasság elhálása. A házassági életközösség, vagyis az asztal és ágy közössége megállapítható akkor is, ha a házasfelek a házasságot nem hálták el, viszont a házasság elhálható életközösség nélkül is (X. 528., C. III. 5027—1935.). Ha a férj a házasságkötés után a feleségét hazaviszi, a házassági életközösség felvételét már ebből kifolyóan vélelmezni kell (C. m. 5027—1935.). A Ht. 77. §-ában megjelölt hűtlen elhagyás alatt a házassági életközösségnek szétválás által eszközölt tényleges felbontását kell érteni. Nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a házastársak