Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

106 — Hűtlen elhagyás. — különélése mely alakban létesült. A közös lakásból, alapos ok nélkül önként történt egyoldalú távozás szintén az életközösség jogosulatlan megszakításának a fogalma alá esik (VIII. 367.). Adott esetben, amikor a feleség előzetes kölcsönös sértegetések után megtagadta a főzést a férje részére, de a házastársak így még három hónapig egy lakásban éltek és egy szobában aludtak, a Kúria a házassági életközösség megszakadását köztük nem a főzés megtagadásának az időpontjától, hanem a férjnek a közös lakásból való eltávozása napjától állapította meg (IX. 365.). Más esetben is a hűtlen elhagyás fogalmi kellékének tekintette a Kúria azt, hogy a házassági életközösség megszakítása helyileg, vagyis a közös lakás elhagyásában (localis separatio) nyilvánuljon, ami mellett szükséges még az is, hogy az elhagyás jogos ok nélküli legyen (IX. 10.). Nem állapította meg a Kúria a házassági életközösség megszűnését abban az esetben sem, amikor a feleség által tettlegesen bántalmazott férj nyomban kijelentette ugyan házastársának, hogy nem hajlandó vele tovább élni és meg is szakította vele a nemi érintkezést, azonban még hat hétig közös fedél alatt maradt vele akként, hogy a három szobából álló lakásban, bár nem az ágyban, hanem a keverőn, de a hálószobában aludt, feleségével közösen étkezett, vele együtt járt látogatóba s nyaralásra utaztakor feleségét a vonaton egy darabig elkísérte, tőle csókkal búcsúzott el és csak amikor a feleség a nyaralásból levélben jelezte visszaérkezését, akkor adott elutasító választ (X. 528.). Egy más határozat szerint azonban az egy fedél alatt maradás dacára is bekövetkezhetik az életközösség megszakadása, ha a sértett fél a mindennapi életviszonyok szerint jelentkező egy vagy más okból azonnal el nem távozhatott, de az ágytól és asztaltól való különélést az adva volt lakásviszonyok között megvalósította (C. UH. 3969/1935.). Az életközösség megszakítása a közös lakásban bentmaradó fél részéről is történhetik, ha ez a másik házasfelet kiutasítja vagy magatartásával a közös lakás elhagyására kényszeríti, arra neki jogos okot ad (IX. 10., C. ÜL 3958—1933.). Hyen esetben sem helytálló azonban a közös lakásban bentmamdó félnek a „jogilag elhagyó" félként megjelölése (IX. 1105.). A hűtlen elhagyásnak a H. T. 77. §-a a) pontjában meghatározott fogalmához tartozik az is, hogy az egyik házastárs a másik házastárstól a házassági életközösség egyoldalú és állandó megszakítására irányuló szándékból szakadjon el, amihez a fent előadottak szerint hozzá kell járulnia még annak, hogy az elszakadás jogos ok nélkül történjék és rendszerint az eltávozásban nyilvánuljon (IX. 10.). A H. T. 77 §-ának a) pontjában meghatározott bontóok •sak akkor létesül, ha az elhagyó házastárs — aki az életközösséget jogos ok nélkül szakította meg — ettől számított hat hó elteitével bírói határozattal az életközösség visszaállítására kötelezte-