Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A házasság érvénytelenítése. — 90 Azt az érvénytelenségi okot, hogy a nő a házasság megkötésekor mástól teherbe volt ejtve és ezt a férj nem tudta, a H. T. 54. §-ának e., pontja alapján kell elbírálni abban az esetben is, ha a nő a férjét idevonatkozóan megtévesztette. Ha tehát a férj az említett körülményt nem tudta, nem tesz különbséget az, hogy a tévedése megtévesztésből vagy más okból származott-e (X. 49.). A H. T. 55. §-a értelmében megtévesztés címén a házasság akkor támadható meg, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól eredt (VEI. 319., C. ÜL 4152—1934.). Ha a tévedő fél házastársának (az előidézett tévedésről nem volt tudomása, a megtévesztés ki van zárva (VIII. 1029., C. Hl. 4955—1935.). A nemi fertőzöttség megtámadási ok, de szintén csak akkor, ha az abban szenvedő fél a nemi bajának tudatával bírt (VHL 319.). Ugyanúgy a házasfélnek a házasságkötés idején fennállott vérbaja (IX. 980., 1006.). A házasságkötésnek a fajfenntartásra irányuló céljára tekintettel az egyik házasfélnek megtermékenyítésre, illetőleg gyermek nemzésére való képtelensége szintén olyan lényeges személyi tulajdonságnak a hiánya, amelyre vonatkozó tudatos megtévesztés megtámadási okul szolgál. (VHI. 481., 1029., C. Hl. 3591—1934.). Ha azonban az egyik házasfél a másiknak gyermek nemzésére képtelen voltáról a házasságkötés idejében tudott, akkor nincs jelentősége annak, hogy tudomását magának a házastársnak, vagy másnak, így a házastárs hozzátartozójának a közléséből merítette-e (VHI. 481.). A méhdaganat, oly előrehaladott állapotában, amelyre az orvosok az operációs beavatkozást ajánlják, a nőnek olyan lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik, [amelyet a házasságra lépni akaró nő a házasság egész életre szóló jellegénél fogva az általa ismert tényekkel kapcsolatban szükségszerűleg közölni köteles. A myoma sokfélesége folytán a leendő férj elhatározásán fordul meg, hogy a kapott közléssel megelégedve dönt-e, vagy még további tájékoztatást kíván. A nő tehát a megtévesztésre alapított támadással szemben nem védekezhetik sikerrel azzal, hogy a közlést azért mulasztotta el, mert nem volt tudomása arról, hogy a betegsége milyen súlyos következményekkel járhat (X. 72.). A külsőleg csak időszakonkint jelentkező elmebaj, mint külsőleg rendszerint nem észlelhető olyan betegség, amely a házasság természeti rendeltetésének a teljesülését gátolja, a házasuló félnek ugyancsak lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik, ezért arra nézve a házasulandó feleket egymással szemben nyilt közlési kötelesség terheli. Az erre vonatkozó megtévesztés megtámadási ok. (C. m. 3543—1934.). Ugyanilyen megítélés alá esik a gyógyítha7*