Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)
98 — A házasság érvénytelenítése. — olyan esetben, amikor a felek a szerb megszállás ideje alatt csupán egyházi házasságot kötöttek és házasságkötésüknek ezt a hiányosságát a megszállás megszűnte után sem pótolták, amikor pedig ennek már nem volt akadálya (VII. 1114.). 18. A házasság érvénytelenítése. Amikor az egyik házasfél a másiknak abszolút vagy relativ impotenciája tekintetében fennálló tévedése miatt támadja meg a házasságot, az az elsősorban ügydöntő kérdés, hogy az alperes már a házasság megkötésekor állandóan képtelen volt-e a házassági tartozás teljesítésére, vagy nem. Nincs olyan parancsoló eljárási szabály, amelynél fogva ennek a megállapítása végett mind a két házasfelet és pedig több orvosszakértő által kellene megvizsgálni (Vm. 629.). Az 1894:XXXI. t. c. 55. §-a alapján megtévesztés címén megtámadhatja a házasságot az a házastárs, akinek házastársát az első férjén elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt, — bár a második házasság megkötése után — 10 évi fegyházbüntetésre ítélték, kivéve, ha alaposan feltehető, hogy a megtámadó fél a házasságot megtévesztés nélkül is megkötötte volna (IX 666.). Az, hogy az egyik házasfél a házasság megkötése előtt nyereségvágyból elkövetett vétség — így árdrágítás — miatt szabadságvesztés-büntetésre volt ítélve, a H. T. 54. §-ának d., pontja szerint abban az esetben jogosítja fel a másik házasfelet a házasság megtámadására, ha ő ezt nem tudta és egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva a házasságot meg nem kötötte volna. A Kúria adott esetben annak a megállapításánál, hogy feltehetően tudott-e a megtámadási keresettel fellépő házasfél házastársának az elítéltetéséről, és ha nem, hogy ezt tudva is megkötötte volna-e a házasságot vagy sem, a feleknek, főképpen pedig a felperes nőnek az egyéniségét és társadalmi helyzetét, valamint az abban a társadalmi körben uralkodó felfogást tette mérlegelés tárgyává és annak, hogy a megtámadás törvényes feltételeinek a fennforgása megállapíttaseék, nem látta akadályát abban a körülményben, hogy a felek már a házasságkötés előtt szerelmi viszonyt kezdtek és azt a felperesnő, aM vagyonos bankárnak a leánya, a szülei ellenzése dacára is folytatta, mert más adat hiányában ebből a tényből még nem lehet alapos következtetést vonni arra, hogy a felperesnő az alperessel akkor is szerelmi kalandba bocsátkozott volna, ha büntetett előéletéről tudomása lett volna, de még a szerelmi viszony mellett sem lehet feltenni, hogy vele a házasságot is megkötötte volna. Ennek az ellenkezőjére vont következtetést ia Kúria abból is, hogy a felperesnő a házasság fennállása alatt születet gyermekét a férje büntetett előéletéről való értesülése után törvénytelen gyermekként anyakönyveztette (VII. 1096.).