Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

96 — Eljegyzés. A házasság megkötése. — sértésére irányuló szándék nélkül, durva sértéseket tartalmazó levelet írt a nőnek, aki emiatt idegsokkot és hosszas gyógykezelést igénylő idegbetegséget kapott; alkalmazta azonban a kármegosztás elvét is amiatt, mert a felek között az említett levél írása idején fennállott s a jóerkölcsökbe ütköző jegyesi viszony létrejöttében a nő is vétkes volt (IX. 316.). Amennyiben a jegyesség érvényesen jött létre, a Ht. 3. §-a értelmében az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, a másik jegyes rokonainak a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik. Az eljegyzés alaptalan felbontására alapított keresettel azonban a Ht. 3. §-a értelmében kártérítés címén, mint legmagasabb összeget, a kiadások megtérítését lehet követelni. A beszerzett házassági ingók értékcsökkenése címén a megjelölt alapon kártérítést nem lehet igényelni (VTH. 182.). A házasság céljára történt bútorvásárlás esetén kártérítésként a bútorok vételára térítendő meg, nem pedig azoknak későbbi forgalmi értéke (IX. 682.). Hosszú időn — az adott esetben tizenkét éven — át tartott jegyesség esetén a jegyességtől jogos ok nélkül visszalépő férfit a jegyesség ideje alatt jegyesének a házánál elfogyasztott ételek árának a megtérítésére is kötelezni lehet. Az ezen a címen megítélhető összeget a bíróság az összes körülmények figyelembevételével a Pp. 271. §-a alapján állapíthatja meg. (IX. 682., C. HL 5032—1935.). A kártérítési igényt az elhagyott jegyes a saját személyében érvényesítheti akkor is, ha a kiadásoklat a szülei fedezték (C. HL 5032—1935.). Azon a címen, hogy az eljegyzéstől jogosulatlanul visszalépő fél jegyestársát kereső foglalkozástól, állás vállalásától tartotta vissza, ez utóbbi a bírói gyakorlat értelmében elmaradt haszon címén kártérítést csak akkor kövételhet, ha jegyese őt egy már biztosított állás elfogadásától tartotta vissza, mert csak ez esetben lehet elmaradt haszonról, mint kárról szó (X. 499.). Erkölcsi kárt az eljegyzéstől való puszta visszalépés okából nem lehet megítélni (IX. 682.). Általában ahhoz, hogy a jegyesség felbontásával kapcsolatban a visszalépő fél a H. T. 3. §-ában meghatározott kárt meghaladó mérvű kártérítésre köteleztessék, szükséges, hogy az alapos ok nélkül visszalépő jegyessel szemben a viszszalépésen túlmenőleg még valamely jogellenes magatartás bizonyíttassék (VEI. 182., 479., 522., IX. 682., C. Hl. 4289—1932.). így olyan esetben, amikor a jegyességtől utóbb visszalépett férfi a menyasszonyát a tanulmányai folytatásától eltiltotta, kötelezte őt a Kúria az abból származó kárnak a megtérítésére, hogy a nőnek a szellemi pályán való elhelyezkedése a tanulmányok befejezésének az eltolódása miatt nehézségekbe ütközött (VHI. 182.). Megállapította a Kúria a jegyességtől visszalépő férfi kárterítési felelősségét azon az alapon is, hogy menyasszonyának más kérőit fenyegetődző kijelentésekkel távoltartani igyekezett (VHI. 479.), ellenben azt,