Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

94 — A házasság felbontása súlyos megsértését (VII. 93.). A szülők háztartásában élő fiatal házaspárnak a dolog természeténél fogva nem lehet olyan szabad cselekvési köre, mintha saját külön háztartásukban volnának és igy szükségszerűleg kötelesek az életfenntartásukat biztosító szülők akaratához alkalmazkodni (VII. 93.). (Lásd a lakásmegválasztás jogára vonatkozóan a Hűtlen elhagyás" cím alatt közölt határozatokat is.). A házasság erkölcsi tartalmából folyik az is, hogy a házastársak egymással szemben bizalomra kötelesek. A házastársi kötelesség súlyos megsértését jelenti, ha a házastárs ezt a bizalmat a másik házasféllel szemben akként vonja meg, hogy azzal a vele szemben kötele tiszteletet és megbecsülést súlyosan sérti. Ez a személyi és a vagyoni kérdésekre egyaránt vonatkozik (VI. 566.). A férj megbecsülésének súlyos megsértését jelenti, ha a feleség nem akarja a férj nevét viselni s ezt még hozzá azzal indokolja meg, hogy kár volna ujabb nevet megszokni, mert lehet, hogy nem is kell az sokáig (VI. boa.). A házasság erkölcsi tartalmából folyik a feleségnek az a kötelessége, hogy súlyosan megsérült férjének állapota iránt érdeklődjék és lehetőség szerint támogatására legyen még akkor is, ha korábban már civakodások voltak a házasfelek között s a féri sérülését az asszony hozzátartozói okozták, akik éppen a civakodások miatt keresték fel a házastársakat (IV. 1294.). Egyéb kötelességsértések mellett súlyos házastársi kötelességsértésként vette figyelembe a Kúria a férjnek azt a magatartását, Iiqgy feleségével kötött házasságál titkolni igyekezett (C. lil. 3510; 1931.). A házastársi kötelességek súlyos megsértését jelenti a feleséi .tanácsának kikérése és méltánvos figyelembevétele nélkül eszközölt nagymérvű vagyonátruházás, mellyel a férj a házasság fennállása alatt vásárolt 35 hold ingatlant első házasságából származó fiára íratja át, hogy ezzel feleségének közszerzeményi igényét kijátssza (IV. 1439.). A közszerzeményi dolgok egyoldalú eladása önmagában véve nem bontóok ugyan, de ha az eladás károkozási célzattal történik és ha az a közszerzeményi igényt veszélyezteti, pl. ha a férj a vételárat egy nap alatt eldorbézolja, — ez már a súlyos és szándékos házastársi kötelességszegés fogalma alá vonható (C. III. 2803/1931.). Nem tekintette súlyos kötelességsértésnek a Kúria a vőlegény előtt annak elhallgatását, hogy a menyasszony ingatlanára, a vőlegény által ismert adósság miatt már végrehajtást is vezettek, ugy hogy kevéssel az esküvő után már ki is tűzték az árverést. Nem tekintette ezt az elhallgatást a Kújrjia a férjjel szemben kötelező bizalom megvonásának azért sem, mert adott esetben a férjnek nem is állott volna módjában az adósságok rendezésében közreműködni, s mert a feleség arra a testvérbátyjára bízta a rendezést, akinek adóssága miatt az ingatlanra az árverés kitűzetett (VI. 566.).