Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A házastársi kötelesség megsértése — 95 A második feleség gondjaira bízott l'ejletlen korú gyermekek szellemi és erkölcsi fejlödésénelí lelkiismeretes irányítása a feleség -anyai hivatásához tartozik; ennek nem teljesítése s a mostoha gyermekeknek nyíltan hangoztatott gyűlölettel történt elidegenítése a házastársi kötelesség súlyos megsértését jelenti (V. 69.). Viszont a közös háztartásban élő mostoha gyermekek tiszteletlen, durva magatartásával szemben köteles a házastárs élettársát meavédeni. (C III. 3955/io,3i.), kivéve, ha a mostoha gyermekek viselkedését éppen a házastárs kötelességsértő magatartása váltotta ki (V. 69.). A hűtlenség még abban az esetben is bontóok, ha az a különélés tartama alatt iköveiett el (C. III. 523/j/i93i.). A házastársak azonban ezen túlmenőleg a házasság intézményének erkölcsi tartalmánál fogva a kétségtelenül erkölcstelen életmódnak minősülő bensőbb szerelmi viszony nélkül is kerülni kötelesek minden olyan magatartást, mely a hitvestársi hűségük iránt alapos kételyt támasztani alkalmas és jó hírnevüket veszélyezteti (VI. io3. VII. 3g6. C III. 6409/193i.). A különélés alatt is kötelesek tartózkodni minden olyan magaviselettől, amely erkölcsi szempontból alapos gyanú keltésére alkalmas és a házastársak jó hírnevére árnyat vet (VI. io3., 220., C- III. 6/Í09/1931.). E tekintetben a nagyvárosi életben jelentkező szabadabb mozgás sem teszi megengedhetővé, hogy a feleség saját lakására járassa és vacsorára járó kosztosnak elfogadja azt a régi jó ismerős férfit, aki ellen férjének együtt élésük idején kifogása volt, akivel a férj párbajt is vivott, melyben meg is sérült s akivel a párbaj után sem békült ki (VI. io3.). A jó hírnevet veszélyeztető magatartásnak minősítette a Kúria a különélő feleségnek azt a magatartását, hogy egy férfivel lakodalomban, korcsmában táncolt, hogy sok ember jelenlétében ennek ölé|be ült és csókolódzott vele (VI. 220.), hogy a feleség a férj távollétében idegen férfivel késő este kettesben, zárt ajtók mögött kártyázott, hogy idegen férfiakat gyakran felkeresett és velük kettesben beszélgetett (C. III. 40/41/1929.), hogy fennforgó szükség nélkül, férje társadalmi állására ügyet nem vetve vendéglőiben, a!hól gyakran fordulnak meg ittas emberek, kiszolgáló teendők végzésére vállalkozott és a vendégektől borravalót is elfogadott (VI. 93 hogy habár a faluban szóbeszéd tárgyát képezte, hogy a férjnek viszonya van a szomszédnőjével s bár a feleség ismételten tiltakozott, hogy férje a szomszédnőjével való ismeretségét fenntartsa, férje ennek dacára sokszor betéri annak üzletébe s gyakran sétált szomszédnőjével együtt (VII. 396.). Nem minősítette a Kúria a földműves népek körében jóhirnevet veszélyeztető magatartásnak, hogy az asszony visszautasítás nélkül eltűrte, hogy sógora és ennek egyik barátja összefogdossak, miután ez a földmivelő népek egyes rétegeinél divó durva