Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A házastársi kötelesség- megsértése — 93 dozásában állanak s a i'éjrj a gyermektartásdíjak fizetését elmulasztja, ez — tekintet nélkül arra, hogy a tartási díjak bíróilag meg voltak-e állapítva — nemcsak a gyermekek irányában fennálló tartási kötelezettség megszegését jelenti, hanem annak a kötelezettségnek a megsértését is, mely szerint az egyik házastárs a másikat közös gyermekük nevelésében és tartásában támogatni köteles. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása pedig bontóokul szolgálhat (VII. 9 4-, C. III. 620/1932.). Nem menti fel a férjet ezen tartási kötelezettség alól az a körülmény sem, hogy időközben vagyonilag tönkrement, mert a férj egyéjb vagyona hiányában feleségét és gyermekeit szükség esetén saját igényeinek lefokozásával keresményéiből is köteles eltartani (C. III. 3807/1982.). A szülőknek a gyermekükkel szemben fennálló kötelességük folytán nem minősítette bontóoknak a Kúria az édesanyának azt a magatartását, hogy beteg gyermekét férjének vagyoni okokból támasztott ellenkezése dacára, jórészt saját különvagyonából délvidékre vitte s emiatt a családi tűzhelyet hónapokra elhagyta (VII. 5 20.). A házasság erkölcsi tartalmából folyik, hogy a házastársak, — bármelyiküket ért szerencsétlen körülmények között is, — egymás mellett kitartani és egymást támogatni kötelesek. A házassági életközösség folytatása céljából a házasfelek egymással szemben ily megváltozott körülmények között fokozottabb elnézésre és a változott körülményekhez való nagyobb alkalmazkodásra vannak kötelezve. Nem bon tó ok tehát, hogy a férj hibáján kivül (agysérülésből eredő bénasága miatt) iutott abba a helyzetbe, hogy a férjet terhelő külön háztartási költségeket megkeresni és előteremteni nem tudja (VII. 93.). A házasfélnek az a magatartása, mely őt alaposan gyanússá leszi, hogy hazája ellen kémszolgálja tot teljesít: házastársával szemben is súlyos kötelességszegést jelent, mert alkalmas a házasfeleket megillető becsülés lerontására és arra, hogy házastársát egyik legnemesebb érzésében súlyosan megbántsa (C. III. 2574/1932.). A lakós megválasztásának joga a férjet, mint a háztartás fejét illeti meg, aki azonban tartozik felesége méltányos kívánságait és tanácsait is lehetőleg figyelembe venni (VI. 748.). A férj által választott lakásnak olyannak kell lennie, hogy az — figyelemmel a házasfelek műveltségi állapotára is — alkalmas legyen a házasélet zavartalan folytatására (VI. 748.). A férj nem követelheti feleségétől azt sem, hogy az a tengeren túlra kövesse őt, különösen, "ha az asszonynak a szüleinél a közös gazdaságban megfelelő és biztosított megélhetése van. (VI. i58.)..A feleségnek rendszerint joga van ugyan arra, hogy a szülőktől külön lakjanak, de ha ezt a leívánságát á férj önhibáján kívül nem tudja teljesíteni (pl. azért mert megbénult) a feleséget rendszerint megillető ezen jogos kívánság nem teljesítése nem jelenti részéről a házastársi kötelesség szándékos és