Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

84 — A házassá ff felbontása — gában még nincsen a korábbi házasság megszüntet eredményező* joghatálya; a holttányilvánitottal kötött házasság ugyanis a H. T.. 7 A. §-a értelmében osak azáltal szűnik meg, ha az egyik házastársa. másiknak holttányilvánitása után házasságot kötött. II. Ujabb házasságkötés. Ha a házasság felbontására nem jogosított proletárbiróságok. bontóitélete folytán valamelyik fél 1919. augusztus ig.-éig ujabbházasságot kötött, a korábbi házasság a 4O38/IQIO,. M, E. sz. rendelet értelmében megszűntnek tekintendő. (IV. 1137., VI. IO5I.). Teljesen közömbös, hogv a tanácsköztársaság' szervei miként jártak el a házasság felbontásánál, mivel a 4088/1919. M. fisz, rendeletben foglalt szabályozás súlypontja a bontás után bekövetkezett ujabb házasságkötésen nyugszik. Az ujabb házasságkötésnek tehát akkor is meg van a korábbi házasságot megszüntető hatálya,, ha a tanácskormánv. szervei a házasságot a másik fél megidézése nélkül tartott társrvaláson bontották fel (VI. IO5I.}.. Ili. Bírói felbontás. 1) Általános határozatokA H. T.-ben meghatározott megtámadási okoknak bontó okuf való érvénvesitése 'a H. T. rendszere szerint ki van zárva. — A házastársnak a házasság megkötése előtti életmódja, mint az ő lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozó magatartás tehát a ÍL T. V. fejezetében szabályozott bontási okok keretében a íi. T. 80. §. a)pontjában meghatározott bontóokként nem érvényesíthető (VII. 5g5.). Ha a házasság jogerős határozattal felbontatik, erről a bontóper bírósága az anyakönyvvezetőt a megfelelő anyakönyvi feljegyzés teljesítése végett a jogerős bírói határozat közlésével értesiti. Ez az értesítés a feljegyzés elrendelésével egyértelmű. Az állami anyakönyvvezető tehát a feljegyzést csak a bíróság rendelkezése alapján és szorosan a bírói ítélet szerint tartozik foganatosítani. A házasság felbontásának állami anyakönyvvezetése a közigazgatási hatóságnak nem önálló, konstitutív hatályú ténykedése, hanem a konstitutív hatályú bírói ítéletnek puszta foganatosítása (H. B. VI. 972.). A belügyminisztert megillető főfelügyeleti jog nem terjed odáig, hogy a miniszter a bejegyzés alapjául szolgáló birói ítélet érvényét kétségbe vonja, vagy a bejegyzés teljesítését megakadályozza, még akkor sem, ha pl. a bíróság azt a szabálytalanságot követte el, hogy nem közölte a bontóitéletet a kir. ü ^yészséggel. (VI. 972. H. B.). Az állami anyakönyvvezető ezek szerint, ha a rendes bíróság házasság felbontását tartalmazó jogerős ítéletnek feljegyzés-