Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
— Házasságtörés — 85 végetíi közlését rendeli el, a feljegyzést nyomban teljesíteni tartozik és nem fordulhat ezt megelőzően utasításért sem a belügyi, sem az igazságügyiminiszterhez. Kivétel az az eset ha külföldi bíróságnak magyar állampolgár házassága ügyében hozott határozatáról van szó, amelynek alapján az anyakönyvbe feljegyzés egyáltalán nem foganatosítható (i8o,4:XXXIII. t.-c. 67. §. 2. bek.). A kormányhatóságnak az i'8o,4:XXXIII. t.-c. 67. §.-án alapuló bejegyzések elrendelése körül beavatkozási joga ezenkívül még akkor van, ha külföldi bíróságnak külföldi állampolgár házassági ügyében hozott határozata alapján kellene az állami anyakönyvbe feljegyzést foganatosítani, amelv ugyanis kifejezetten az igazságügyminiszter engedélyéhez van kötve (20.000—1906. I. M. sz. utasítás •82. §. 1. pont L\. bekezdése (H. B., VI. 972.). 2- Bontó okok. A) Házasságtörés. Az állandó bírói gyakorlat szerint a házasságtörésnek a H. T. 76. §.-ában írt feltétlen bontó oka csak akkor létesül, ha az egyik házastárs idegen személlyel a házassági életközösség idejében közösül és ha a felek között a házassági életközösség ebből az okból szűnt meg. Nem állapította meg a Kúria ezt a bontóokot, midőn a már különélő házastársról nyert beigazolást, hogy egy idegen férfival egy -szállodában közös szobában lakott (VI. 785.). B) Hűtlen elhagyás. a) Szándékosság és jogosság. A H. T. 77. §-a alapján a házasság felbontását az a házasfél leérheti, akit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott feltéve, hogy a házassági életközösséget megbontó házasfél az elhagyástól számított hat hó elteltével az életközösség visszaállítására lett kötelezve és a határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlartul nem tett eleget C/V. i&38. VI. 1215., I2q8., VII. 368. C. III. mj 1QS2.). Elhagyás alatt a házassági életközösségnek szétválás által eszközölt tényleges felbontását kell érteni CG. III. 17/1932.). Nem jogtalan az elhagyás: r ha az tettleges bántalmazás miatt történt (C. III. 2738/1932."), ha a házastárs állandó durva magatartást tanúsított az életközösséget emiatt megbontó házastárssal szemben (C. III. 4282/1931.), ha a házastárs olyan nyilatkozatokat tett házastársára, melyek alkalmasak voltak arra, hogy ennek erkölcse és hűsége iránt kételyt támasszanak s jóerkölesére, különösen falun árnyat vessenek s rac-