Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

•— .4 házasság megkötése — 77 nem optáltak, a cseh megszállott területen akkor érvényes és közvetlenül ható jogszabályok tekintendők érvényes jogszabályoknak. Ha tehát a megszálló hatalom a később Csehországhoz átcsatolt magyar területen a nemzetközi szabályok szerint jogosulatlanul, még a trianoni szerződés előtt érvényestiek nyilvánította a lelkész előtt kötendő házasságokat is: e jogszabály alapján abban az időben ezen a területen kötött házasság alakilag megfelel a H. T. n3. §-ban foglalt ama jogszabálynak, hogy a házasság érvényessége a, házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint Ítélendő meg. Az egyszer alakilag érvényesen megkötött házasságot pedig a H. T . n3. §. i. bekezdése értelmében az állampolgárság későbbi változása a joghatály szempontjából nem érinti. Csehszlovákia a trianoni békeszerződés életbeléptéig (1921. VII. 26.) nem volt ugyan jogosítva arra, hogy az általa megszállott területen a magvar házassági törvény helyébe más jogszabályt léptessen, mert a magyar törvény érvényben tartása ,,elháríthatatlan akadályba nem ütközött", de ha a tényleges helyzetet megváltoztatta és a békeszerződés által is a Csehszlovák államhoz csatolt területen a fakultatív házasságkötést hozta be: ez a „locus regit aetrum "elve alapján a házasságkötés alaki érvényessége tekintetében csak a nemzetközi jog „közrendi akadálya" (,,Clause d'ordre public"^ alapján volna kifogásolható (VIÍ. 492.)'. Ha a semmis házasság megkötésében mind két fél jóhiszemű volt, a felek véli házasságban élnek egymással, aminek a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. A jóhiszemű házasfél tehát minden az érvényes házasságból származó vagyonjogi igényt érvényesíthet, így a közszerzeményhez és a nőtartáshoz való igényt is (VI. 2Öo.). Kártérítést azonban az ilyen házasság megsemmisítése miatt a jóhiszemű felek nem követelhetnek., egymástól (VI. 2/Í9.). Ha a házastársak a házasságkötés előtt abban egyeznek meg, hogy azonnal elválnak s egyik fél a másikat házasságkötés után látni sem fogja többé: ez a kikötés nem teszi a törvény rendelkezéseinek megfelelően létesített házasságot formai házassággá, mivel a törvény a házasfelek, vagy bármelyik házasfél szándéka dacára sem ismer ily házasságot. Á törvény rendelkezéseinek megfelelő hátassás: a házassá ír erkölcsi tartalma folvtán soha senki által szinlelegesnek nem tekinthető, mert ez nem pusztán magánjogi vonatkozású, hanem a köz szempontjából különleges erkölcsi és jogi tartalommal biró jogviszony, amely nem türi, hogy a házassághoz fűződő joghatások kijátszásának legyenek kitéve (C III. 6996/ ig3o.).