Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
78 — A házasság érvénytelenítése — 18. A házasság érvénytelenítése. Akinek a házasságát a kommün alatt a rendes bíróság szünetelése idején bontották fel s, aki 1919. augusztus 19-ike előtt ujabb házasságo-t kötött, annak ezt az ujabb házasságát a fennálló házasság akadálya okából semmisnek tekinteni nem lehet hanem az ujabb házasság megkötésével az előbbi házasság megszűnik (IV. n57.). Ily esetben a házasság megkötésével kapcsolatos jogkövetkezményeket akként kell megszabni, mintha a házasságot birói Ítélettel bontották volna fel és ha a bíróság a bontásban az egyik felet se találja vétkesnek ugy határozza meg a jogkövetkezményeket, mintha mindkét fél vétkes volna. A házasság megszűnésével kapcsolatos •ezeket a jogokat bármelyik fél keresettel érvényesítheti a házassági per bírósága előtt (IV. 1157.). A nőnek a név viselésétői leendő eltiltása iránti igény a házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezménynek tekintendő, melynek elbírálásánál az a döntő kérdés, hogy a bontásban ki volt a vétkes. Ezt a kérdést a házassági per bírósága a házasságot felbontó proletárbiróság határozatától függetlenül bírálja el. Nem jön számításba, hogy a proletárbiróság a bontáskor eltiltotta a nőt a férj nevének viselésétől, miután a proletárbiróság ítéletének ez a határozata a ^038/1919. M. E. sz. íreindelet 2. §-ban foglalt általános rendelkezés szerint érvénytelen (IV. n57.). Ha a megsemmisített házasságot mindkét fél jóhiszeműen kötötte meg, a felek vélt házasságban élnek egymással. A vélt házasságnak a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házastélre nézve ugyanaz a hatálya, mint az érvényes házasságnak, a jóhiszemű házasfél tehát az érvényes házasságból származtatható minden vagyonjogi igényt érvényesíthet a vélt házasságból is (VI. 2Öo.). A vélt házasság megkötéséből azonban egyik fél sem származtathat kártérítési igényt a másik ellen. Nem szolgálhat erre alapul az sem, hogy a férfi a megsemmisítés után vonakodott leliesiteni a nőnek azt a kívánságát, hogy kössön vele ujabb érvényes házasságot, miután a megsemmisítés következtében mindkét félnek szabadságában állott határozni afelől, hogy akarja-e a házasságot újból és most már érvényesen megkötni (VI. 2/Í9.). Ha az egyik házastárs már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésre, ezt a lényt a másik házasfél a H. T. 54. §• c.) pontja alapján tévedés cimén megtámadási okul érvényesítheti (C. III. 3i5i/ig32.). A mulólag jelentkező ejacuiatio praecox, vaíamint a relatív impotentia nem enged következtetést annak, feltevésére, hogy a fél már a házasságkötés alkalmával állandóan képtelen volt a házassági tartozások teljesítésére s így nem szolgálhat alapul a há-