Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

64 — Szerzői jog — értelmezéséből folyó jogszabály, hogy az, akire a szerző a szerzői ÍOírot átruházta., a szerző beleegyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve, amikor az élet felfogása szerint feltehetó, hogy ahhoz a szerző hozzájárulását me°r nem tagadja (V. 1193.). Akinek nevét beleegyezése nélkül oly művön tüntetik fel szerző­ként, mely nem az ő szerzeménye, az általános magánjog alapján személyiségi jogának jogellenes megsértése címén léphet fel kárté­rítés iránt az ellen, akit nevének feltüntetése körül szándékosság, vagy gondatlanság terhel, tíz alapon a szerző akkor is felléphet, ha a szer­zői jogait átruházta (V. 63.). Ha a kiadó a gyűjteményes munka felelős szerkesztőjét jog­ellenesen elmozdítja szerkesztői tisztségétől, ezzef megsérti annak személyiségi jogához tartozó tudományos tekintélyét, irói hírnevét s egyéni reputációját (VI. 842.). A hírnévre féltékeny kereskedőnek (gyárosnak) személyiségi jo­gát sérti, ha gyártmányát egy vígjáték keretében a közönség mulat­tatására a felperesre bántó tréfa tárgyává teszik. Az írói szabadság nem terjedhet odáig, hogy az író darabjában egy létező cég áruját egy másik, ugyancsak létező cégnek s egyszersmind versenytársnak az árujával bántó beállításban hasonlítson össze, még ha a tréfás szem­beállításhoz nem is fűződnek azok a súlyosabb hátrányok vagy ve­szélyek, amelyeket az üzleti verseny tisztességének megóvása céljá­ból alkotott külön törvény (1923 :V. t.-c.) szem előtt tartott (G- I. 86/|O/J,^3O.). A személyiségi jogaiban ekként megsértett egyénnek az általános magánjognak a személyiség védelmét célzó jogszabályai alapján e­légtételhez van joga. Ez az elégtétel annak bírói kimondásában is állhat, hogy a panaszolt szövegrész a kereskedőnek (gyárosnak) sze­mélyiségi jogát sérti (C. I. 86/Í0/1930.). Állhat azonban ez az elégtétel erkölcsi kártérítés megítélésében is. Pl. a fentebb emiitett esetben a tudományos munka szerkesztői tisztségétől jogellenesen elmozdított tudósnak a Kúria 1000 P er­kölcsi kártérítést ilélt meg, személyiségi jogának megsértőiéért (VII. 842.). 16. Szerzői jog. Szabadalom. Védjegy. A felek a szerzői jognak a törvényben meghatározott védelmi idejét szerződéssel harmadik személyekre kiható joghatállyal nem hosszabbíthatják meg (VI. 85,7.). A Magyar Távirati Irodának a napi eseményekről készült tudó­sításai a Szjt. 6. §. 7. p.-ja értelmében szerzői jogi védelemben ré­mennyiben azok csak egyszerű közléseket tartalmazó napihireknek^ szesülnek. Az ily tudósításoknak valamely hírlapba való átvétele, a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom