Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Szerzői jog — 65 vagy vegyes apróságoknak tekinthetők, a Magyar Távirati Iroda hoz­zájárulása nélkül a Szjt. 9. §. 3. pontja értelmében akkor van meg­engedve, ha a tudósítás valamely hírlapban, folyóiratban-már meg­jelent feltéve, hogy az átvétel az említett hírlapi cikkeknek, s nem a Magyar Távirati Iroda híranyagának felhasználásával történt. A Ma­gyar Telefon Hírmondó és Rádió R, T. közvetítése nem egyértelmű a hírlapban való megjelenéssel, mert a 9557—X./1927. K. M. sz. rendelet i3. ós 68. §§-ai értelmében a Stúdió által közvetített „mindenkinek" szóló közléseket iparszerűen felhasználni és terjesz­teni tilos, e tilalomra való tekintettel tehát nem lehet a Szjt. 9. §. 3. pontjának azt a Kiterjesztő értelmezést adni, hogy a hírlapban való megjelenéssel egyértelmű a rádió hírmondó állomások leadása (VI. 624.). A hírlaptudósító újság személyzetének az St. 37. §-a utolsó be­kezdésében meghatározott szerzői felelősségén és a közlemény át­vevőjének ugyanott meghatározott mentességén nem változtat az a körülmény, hogy a hírlaptudósító telefonon adja tovább a híranyagot az átvevő lapnak (VII. 478.). Valamely már létező gépnek, vagy gépalkatrésznél; oktatás cél­fara történt megrájzolásában önálló egyéni szellemi munka nyilvá­nulhat meg, mert az így készült rajz és ábra célja az, hogy a gép lényegét és működését minél szemléltetőbbé és érthetőbbé tegye, amelyet különböző egyének más és más eredménnyel lesznek képe­sek elérni; a gépekről és gépalkatrészekről oktatás céliára készült műszaki rajzók, ábrák tehát, — annak ellenére, hogy "bennük a do­log természete szerint szerkezeti újdonság nincsen, — a Szjt. 67. §-a alá eső oly művek, amelyekre védelem tekintetében a törvény 1—%(\. g-ai alkalmazandók (C. 1. 277/1930.). A film kísérő feliratai az írói mű fogalma alá vonhatók és szerzői jogi védelem alatt állnak (C. I. 5577/1930.). A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövet­kezetében tömörült egyének* zenemüveinek előadási jogát a Szö­vetkezet által megállapított jogdíj befizetésével lehet megszerezni. A jogdíjat befizető fél csak azt tartozik figyelemmel kísérni, hogv az előadandó zenemű szerzője tagja-e a Szövetkezetnek, s hogy a zenemű nincs-e a Szövetkezet lapjában az alapszabályok 10. §. 2. 3. bek. álá eső mű gyanánt (közölve; — nem tartozik azonban ku­tak elő, a szerzői jogbitorlás tagjai közé tartozó szerző a kérdéses zeneművet a Szövetkezetnél bejelentette-e, vagy se (IV. i349-). A vendéglős, akinek nyilvános helyiségében védett zeneművet ad­tak elő. a szerzői jogbitorás ellen nem védekezhetik azzal, hogy a Szövetkezet egyoldalúan állapította meg vele szemben a jogdíjat s hogy ő befizette Jogdíj címén azt az összeget, ami a Szpyeltkezet egyoldalú megállapításával szemben jogosnak látszott (VII. 4.). En­gedélyokirat hiányában ugyanis csak a megállapított teljes jogdíj be­Boda-Meszlény : Magánjogi döntvénytár. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom