Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Csdelcvőképesség — 57 viszonyok közelebbi vizsgálata nélkül oly egyénnek hileLezett, <*. kinek fellépése felismerhetővé tette, hogy az a nagy összegű kölcsönt nem élethivatásával járó szükségleteinek fedezése céljára, lianem könynyelműségből kívánja igénybevenni. Pl. a kiskorú huszárönkéntesnek nyújt a hitelező nagy összegű kölcsönt, akivel egy ügynök az; éjjeli kávéházban hozta össze (V. 756.). A szenvedő váltóképességnek a kiskorúság miatti hiánya esetén sem hivaíkozhaíik az ügyletkölő fél arra, hogy a kiskorú őt cselekvőképessége tekintetében megtévesztette, mert a Vt. 1. §.-a a nem teljes korúak szenvedő váltóképesséí?ét csak a 2. bekezdésben foglalt esetben kivételkép ismerte el, következéskép a váltó törvénynek a szenvedő valtóképessésre vonatkozó szabálya kitér iesztőle'í nem magyarázható (V. 533.). A törvénves képviselő csak addig járhat el joghatályosan a kiskorú helvett, amíg az nagykorúvá nem válik; a pernek a képviselt nagykorúságának beállta után a törvényes képviselő által való folytatása pergátló akadályt valósit meg, ha csak a kiskorú a képviselet hiányát valamely perbeli cselekményében jóváhagyással nem orvosolta (IV. 1199.). A cselekvőképesség hiánya a kiskorú által nagykorúságának elértével jóváhagyás utján is pótolható. Ez történhetik nemcsak kifejezetten, hanem konkludens tényekkel is; az a körülmény azonban, hogy a kiskorúság alatt kiállított utalványt az utalványozó nagykorúságának elértével nem vonja vissza, nem teszi az utalványt érvényessé (V. 2 43.). Ha a kiskorúság meghosszabbítása esetén a kiskorú törvényes képviselője elhallgatta a másik fél előtt képviseltjének cselekvőképtelenségét, ez olyan lényeges megtévesztése a másik ügyíetkötő félnek, amelyért a törvényes képviselő kártérítéssel tartozik (V. 71.). A részegség akkor eredményez cselekvőképtelenséget, ha az olyan fokú,, hogy a fél emiatt akaratának szabad elhatározására képtelen (VI. 52i.)3 tehát csak az úgynevezett teljes részegség okoz cselekvőképtelenséget (C. I. Sggö/igSi.). Figyelembe vette a Kúria a részegség hatásának mérlegelésénél azt a körülményt is, hogy a kiskorú ellen éppen azok az örökbefogadó szülők érvényesítették a részegségében elkövetett cselekményt kitagadási okul, akik a kiskorú lerésze,<?edése alkalmával jelen voltak, s akiknek, mint örökbefogadó szülőknek kötelességük lett volna a kiskorú lerészege désél megakadályozni (C. I. 3995/1931.). Nem állapította meg" a Kúria a részessé? miatti cselekvőképtelenséget, abban az esetben, amidőn az ügyíeíkötő fél az ügylet kötése előtti napon éjfél után 2 óráig dorbézolt, ugy, hogy teljesen részegen vitték haza, másnap reggelig aludt, azután elindulva az ügyletkötésre, 3—4 deci pálinkát, majd a tárgyalások álatt 2—3 pohár sört ivott s lelógó fejjel ült az asztalnál, de a