Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

46 — Tévedés — zárja ki az elismerés a számadás, a számla, vagy folyószámla tévedés címén való megtámadását sem (VI. 898.), a megállapodásban kikötött magasabb kamatfelszámítást tartalmazó folyószámlakivonatok helyességének elismerése pedig nem is jelenti a kamatkülönbözet jogosságának elismerését, mert az állandó üzleti összeköttetésben álló felek az egymástól elvárható kölcsönös hit és bizalom elvénél fogva jogosan megkívánhatják, hogy amennyiben a fél a szerződés kikötésétől eltérni kíván, erről a másik felet megfelelően értesítse és a kívánt módosításhoz hozzájárulását kérje (V. li 19.). Ha a kiskorú fél jóváhagyta ugyan nagykorúsága idején a gondnoka által kötött s reá nézve hátrányos jogügyletet és fel is vette nagykorúságának beállta után a vételárai, ez nem akadályozhatja a kiskorú' az ügylet megtámadásában abban az esetben, ha a félnek az akkori (1916. évet követő) zavaros idők miatt és azért, mert gyámjának lelkiismeretes eljárásában 'bízott hosszabb időre volt szüksége a szerződés káros voltának felismerésére, mint az a !pár hét. ami a nagykorúság elértétől a vételár felvételéig eltelt (V. iC5.). A megbízott tévedése úgy számít, mintha a tévedés a megbízó személyében fordult volna elő (IV. 1/124., "V. 1102... "VI. 898.j. A tévedés folytán kötött ügyletet a fél megtámadhatja (V. 1102., VI. 873.), aminek folytán az ügylet hatályát veszti (V. 119;. Ha a tévedés nem az egész ügyletre vonatkozik, az egész jognyilatkozat megdől, ha csak meg nem állapitható, hogy a nyilatkozattévő azt a megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna (VII. 791.). A C. I. 5908/1931. számú kúriai itélet szerint részleges tévedés esetén az ügylet csak abban a részében érvénytelenítendő, amelyre a tévedés vonatkozott. AZ anyagi jog ér telimében az a "fél, akiinek megtévesztő eljárása következtében a másik fél szerződést kötött, felelős az abból származó kárért (V. 71.). Az a fél, akit a másik rosszhiszemű megtévesztéssel bírt rá a szerződés megkötésére a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett, vagy a megtámadás mellett is a tiltott cselekménvekre vonatkozó szabályok szerint követelhet kártérítést (VII. 2 3.). A kártérítés annak a jogállapotnak a helyreállításából is állhat, ami a megtámadott szerződés megkötése, vagy a cselekmény elvégzése előtt fennállott (V. 62., 71.). Ha valaki olyan vagyontárgy értékének megtérítésére van kötelezve, amelyet tiltott cselekménnyel mástól elvont az rendszerint a tárgynak a tiltott cselekmény elkövetése időpontjában volt értékét köteles a sértettnek megtéríteni, hacsak nem igazolj a,, hogy <az időközben beállott értékveszteség a sértettnél a tiltott cselekmény •közbejötte nélkül is bekövetkezett volna (VII. 2 3.).