Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A tiltóIt ügylet fogalma és esetei — ellenkezik a J. H. M. D. I. 3 3. old. közölt gyakorlattal. Nem tekintette a Kúria a hitelezők kijátszására kötött ügyletnek a kiskovu gyermek készpénzvagyonát felhasználó szülők ingatlanán e követelésnek olvan időben történt jelzálogi biztosítását, amikor már a szülők hitelezőinek követelései is fennállottak (Y. 322.). A hitelező az ő kijátszására kötött ügyletet igényperben kifogás formájában is megtámadhatja (IV. 1077. B. T.). De ha a hitelező megkárosítására kötött színlelt ügylettel átruházott vagyont az átruházó fél követeli vissza, — a másik fél nem hivatkozhatik sikerrel az ügyletnek jóerkölcsökbe ütköző voltára, mert az ügyletet ttirpís causa cimén csak a hitelező támadhatja meg, akinek jogviszonyában a jóerkölcsökbe ütközés fennforog (V. riíig., VI, 268.). A furpis causa ügyletért vállalt kezesség is semmis (VI. 459.). X mee-hosszabbitási váltó adásakor az adós részéről történt az a figyelmeztetés, hogy a hifelező érvényesítse követelését a többi hitelezőt megelőzően, nem minősíttetett a jóerkölcsökbe ütközőnek, amikor a figyelmeztetett hitelező követelése valódi volt (Vlí.. 45o.). A földbirtokrendezés során kapott hatósági földjuttatás a rendes bíróság előtt a hitelezők kijátszására irányuló célzat miatt sem támadható meg, már csak azért sem, mert, az 0. F. B. határozatai más bíróság intézkedésével nem bírálhatók felül (VII. 2.). Nem tekintette jóerkölcsökbe ütközőnek a Kúria a 1 égrmdelel— nek azt a kikötését, hogy az örökhagyó házvezetőnője elveszti a neki hagyományozott életjáradékot, ha visszatérne férjéhez, vagy újból férjhezmenne (IV. i443.). Középiskolai magánvizsgára díjazásért 1 aló előkészítés min'szteri engedély nélkül sem ütközik sem a jó erkölcsökbe, sem a jogszabályokba (C. VI. 952/1931.). Nem ütközik a jóerkölcsökbe az ügyvédnek közvetítői megbízás alapján kifejtett tevékenysége, ha az csak egyes esetekre szorítkozik s azt az ügyvéd nem üzletszerűen folytatja (C. *II. '(38/T-93I. Pusztán az, hogy az ügyvéd ügyfelének kezdeményezésére elvállal ia egy másik ellenérdekű fél képviseletét és ez utóbbinak kezdeményezésére ennek ellenfelével perenkivüli -egyességet szövegez —károsító szándék és rosszhiszeműség nélkül — nem tekinthető tilos cselekménynek (V. 663.). A forgalmiadó birságból megtakarítandó összeg bizonyos hányadrészében kikötött ügyvédi munkadíj sem esik a lilos ügyletek közé, mert a forgalmi adó bírság a pénzügyi hatóság és az adóköteles fél között egyezkedés tárgyát képezheti (V. 2^1.). Nem ütközik a jóerkölcsökbe az ügyvéd és jelöltje között kötött az a megállapodás, hogy a jelölt fizetés helyett az általa intézett ügyekben befolyó dijaknak egy bizonyos részét fogja kapni (V. 3oo.), vagy hogy a jelölt fizeíés helyett valamely konkrét ügyben jogerősen