Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

92 — Közszerzemény — a közszerzemény megosztására kell következtetni a tulajdonjognak osztatlanul, egymás között egyenlő arányban történt bekebelezéséhez járuló egyéb kísérő körülményekből pl. a saját illetőségre, külön-külön rendelkezési jog biztosításából, vagy. abból, „hogy a bontóperben egyik fél se támasztott vagyoni igényt és hogy a másik fél végrendeletében említést se tett az ekként telekkönyvezett ingatlaanokról (I. 1798, II. 619, 1048, IV. 754.), vagy ha az ingatlannak kizárólag az egyik fél részére történt átírásából és a másik fél kapcsolatos tényeiből, kijelentéseiből az ingatlannak e házastársra történt ajándékozására vonható okszerű következtetés (III. .859.). Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a házastársak már a házasság alatt megosszák, vagy egymásnak ajándékozzák a közszerzeményt, az ilyen, a másik házastárstól szerzett vagyon vedig különvagyonná válik (I. 580, III. 951.). Nem tekintette a Kúria a második házasságbeli közszer2eménynek azt az ingatlant, amelyet a házastárs még első házasságának fennállása alatt eladott s azután a riiásodik házassága alatt adásvételi szerződésnek címzett jogügylettel ugyan, lényegileg azonban a korábbi szerződés felbontásával az eredeti állapot visszaállítása címén szerzett vissza (IV. 669.). Nem szolgálhat közszerzemény alapjául a házastársnak a szülők gazdaságában kifejtett közreműködése és az ezzel szerzett vagyon, kivéve, ha ezen munkásság díjazása külön kiköttetett;, vagy ha valamelyik fél saját külön vagyonát fektette be a szülők gazdaságába (II. 1369, III. 806, 858.). A közszerzeményt képező ingatlanba a különvagyonból teljesített befektetés, pl. a közös ház kijavítása és helyreállítása, ha nagyobb is a befektetés a közszerzemény értékénél, nem teszi a közszerzeményt vagy annak valamely részét különvagyonná (I. 824.). A különvagyont képező telekre a házasság alatt történt építkezésnél az vizsgálandó, vájjon a telek vagy a ráépítés értéke-e a nagyobb és eszerint válik az egész ingatlan a felülépítménnyel együtt különvagyonná vagy közszerzeménnyé (III. 797, C. 9390— 1926.). Ellenkező a II. 1265. Sz. T. határozat, amely csak a felülépítményt tekinti közszerzeménynek, de ezt aztán arra való tekintet nélkül, hogy értékesebb-e az a teleknél. Közszerző házastársak között törvényes vélelem szól amellett, hogy a házastársaknak a házasság tartama alatt visszterhesen szerzett mindennemű vagyona közszerzeményt képez (I. 1109. B. T.) s vélelem szól amellett is, hogy a házasság megszűnésekor! a házastársak közös birtokában levő ingóságok a házastársak által közösen szereztettek.