Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
— Az adósságok és a közszerzemény — 93 3. Az adósságok és a közszerzemény. Minden, a házasság alatt visszterhesen szerzett vagyon köz-, szerzeménynek lévén tekintendő, a teljesen adósság fejében megvett ingatlan is közszerzemény, arra való tekintet nélkül, hogy az adósságot a házasfeleknek melyike és mily módon fizette ki (I. 1796, C. 7010/1926.)- A házasság alatt adósságból felépített ház is közszerzemény tehát akkor is, ha az adósságot az, egyik házasfél a házasság megszűnése után a sajátjából fizette vissza (L 1265.). Viszont, ha közszerzeményi vagyont használtak fel a különvagyon adósságának kifizetésére, ez nem teszi a különvagyont közszerzeménnyé, még ha az adósság fel is ért a különvagyon egész értékével; ez csak a befektetett közszerzemény megtérítésére ad jogot (I. 824.). A házasság alatt visszterhes ügyletekből keletkezett tartom zások a házastársak közös adósságát képezik (I. 2068, II. 132.). Az elhalt házastárs gyógykezeltetésének költsége szintén a házastársak közös tartozása, az elhalt házastárs temetési költsége azonban kizárólag az elhalt hagyatékát terheli (IV. 609.). A közszerzeményi vagyon kiszámításánál ez utóbbi — mint a házasság megszűnése utáni kiadás — nem jön^figyelembe (II. 132.). A közszerzeményi közösség ideje alatt kifizetett terheknél — akár a közszerzemény, akár a különvagyon terheinek kifizetéséről van szó — az a vélelem áll fenn, hogy a fizetés a köz^ szerzeményből történt (IV. 128, C. 8215/1926.), a házasság alatt keletkezett adósságoknál pedig az a vélelem, hogy azok a háztartási kiadások fedezése végett keletkeztek, tehát a közszerzeményt terhelik (II. 489.), de az az adósság, ami csak az egyik házasfél terhére és neve alatt keletkezett, csak akkor tekintendő közös adósságnak, ha a házasfél igazolja, hogy az szerzésre fordíttatott (I. 1835.). 4. Rendelkezés a közszerzemény fölött. A házastársak közös egyetértéssel szabadon rendelkezhetnek a közszerzemény felett s azt, vagy annak egyes részeit a köz,szerzeményi közösség tartama alatt egymásra is átruházhatják (III. 951.) s ha aztán az ilyen vagyon kezelését a tulajdonos fél mégis házastársára bízta, a házassági életközösség alatt is követelhet tőle elszámolást és követelheti a hasznok kiadását (IL 619, 1048.). A közszerzemény megosztásánál, ha az foganatba is ment, a közjegyzői okiratba foglalás nem okvetlenül érvényességi kellék (I. 191. B. T., 850. Gy. T., II. 691, III. 409, 1135, Sz. T. 1430.).