Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

42 — Jogképesség. Cselekvőképesség — II. Személyi jog. 10. Jogképesség. A volt úrbéreseknek és azok jogutódainak egyetemét a bírói gyakorlat általában jogok megszerzésére, megváltoztatására, vala­mint megszüntetésére képes olyan jogalanynak tekinti, amelynek csakis cselekvőképessége, nem pedig jogképessége van közérdek­ből korlátozva (III. 331.). (Az úrbéresek perképességére vonat­kozó eljárási szabályokat lásd a Döntvénytár Eljárási jogi köte­tében.) A kereskedő fióktelepe nem jogi személy, a fióktelepen kötött ügyletekből tehát maga a kereskedő és nem a fióktelep van jogosítva és kötelezve (I. 47.). 11. Cselekvőképesség. A város közönsége, mint ügyletkötő fél testileg nem vehet részt az ügyletkötésnél, képviseletét illetőleg tehát természetes személyre szorul. Ily képviseleti jogosultsággal biró személy a város polgármestere (II. 1613.). Valamely község nevében ügyletkötésnél jogérvényesen el­járni a községi bíró jogosult (II. 1064. D. T.). Azoknál az ügyleteknél, amelyek okirati kényszer alá esnek, az okirat elkészítésének időpontjában kell, hogy a felek cselekvő­képesek legyenek, nem pedig a korábbi szóbeli megállapodási időpontjában (III. 667.). A kiskorúak, akik életük 14. évét betöltötték, szabadon ren­delkezhetnek arról, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, ha maguk gondoskodnak fenntartásukról. Az ilyen módon szer­zett ingatlan vagyont tehát visszterhes és ingyenes jogügyletek utján elidegeníthetik és azt meg is terhelhetik (II. 1065. D. T.). Az ilyen kiskorú saját szerzeményét illetően perbeli cselekvőképes­séggel is bír (I. 1409. Sz. T.). Egyéb természetű követelésnek a kiskorú részére ennek saját kezéhez teljesített fizetése csak úgy hatályos, ha a fizetett összeg hasznosan fordíttatott a kiskorú céljaira, vagy ha az nagykorúságának elértekor még meg volt (IV. 74-).

Next

/
Oldalképek
Tartalom