Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

42 — Jogképesség. Cselekvőképesség — II. Személyi jog. 10. Jogképesség. A volt úrbéreseknek és azok jogutódainak egyetemét a bírói gyakorlat általában jogok megszerzésére, megváltoztatására, valamint megszüntetésére képes olyan jogalanynak tekinti, amelynek csakis cselekvőképessége, nem pedig jogképessége van közérdekből korlátozva (III. 331.). (Az úrbéresek perképességére vonatkozó eljárási szabályokat lásd a Döntvénytár Eljárási jogi kötetében.) A kereskedő fióktelepe nem jogi személy, a fióktelepen kötött ügyletekből tehát maga a kereskedő és nem a fióktelep van jogosítva és kötelezve (I. 47.). 11. Cselekvőképesség. A város közönsége, mint ügyletkötő fél testileg nem vehet részt az ügyletkötésnél, képviseletét illetőleg tehát természetes személyre szorul. Ily képviseleti jogosultsággal biró személy a város polgármestere (II. 1613.). Valamely község nevében ügyletkötésnél jogérvényesen eljárni a községi bíró jogosult (II. 1064. D. T.). Azoknál az ügyleteknél, amelyek okirati kényszer alá esnek, az okirat elkészítésének időpontjában kell, hogy a felek cselekvőképesek legyenek, nem pedig a korábbi szóbeli megállapodási időpontjában (III. 667.). A kiskorúak, akik életük 14. évét betöltötték, szabadon rendelkezhetnek arról, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, ha maguk gondoskodnak fenntartásukról. Az ilyen módon szerzett ingatlan vagyont tehát visszterhes és ingyenes jogügyletek utján elidegeníthetik és azt meg is terhelhetik (II. 1065. D. T.). Az ilyen kiskorú saját szerzeményét illetően perbeli cselekvőképességgel is bír (I. 1409. Sz. T.). Egyéb természetű követelésnek a kiskorú részére ennek saját kezéhez teljesített fizetése csak úgy hatályos, ha a fizetett összeg hasznosan fordíttatott a kiskorú céljaira, vagy ha az nagykorúságának elértekor még meg volt (IV. 74-).