Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

36 — Lehetetlenülés — halasztás ideje alatt bekövetkezett elértéktelenedés azonban alapul szolgálhat a lehetetlenülés kifogására (I. 35, II. 388.). A már teljesedésbe ment, vagy jórészt teljesedésbe ment ügyletek nem hatálytalaníthatok gazdasági lehetetlenülés címén,, pl. ha a vevő a 9.000 korona vételárból 6280 koronát már lefizetett és birtokba lépett (I. 486.), ha a vételár felerészét kifizette és birtokba lépett (I. 618.), ha a vételárnak több mint kétharmadát felvette s a telekkönyvben tulajdoni előjegyzést szerzett (IV. 591.), ha 11 millióból hatot kifizetett, birtokba lépett és rá is írták az ingatlant (C. 3905/1926.), ha nevére írták az ingatlant és csak később volt köteles a vételárat megfizetni (I. 222.), ha a vételár háromötödét kifizette, birtokba vette éstelekkönyvileg átirattá az ingatlant (C. 5692/1927.). Helyt adott azonban a gazdasági lehetetlenülés kifogásának a Kúria akkor,, amikor az elcserélt ingatlanokat a felek birtokba vették ugyan, azonban a lényeges feltételként kikötött kölcsönös telekkönyvi tulaj donszolgáltatás még nem következett be és később a felek akaratán kívül álló okból lehetetlenné vált (II. 1711.). Az a fél,, aki a gazdasági lehetetlenülés beállta után a teljesítést követelte, utóbb nem térhet át a gazdasági lehetetlenülésből eredő jogok érvényesítésére (I. 1943.). A szolgáltatás lehetetlenülése esetén az ügylet hatálytalanításának van helye (I. 142, IV. 312.), de gazdasági lehetetlenülésnél csak akkor, ha az aránytalanság más módon nem egyenlíthető ki (I. 306.), ami azonban nem jelenti azt, hogy az értékkülönbözet megfizetését előbb megtagadó fél, ezt utólag a perben is sikerrel felajánlhatná (C. 8371/1926.). Az ügylet hatálytalanítása esetén a másik fél az eredeti állapot visszaállításán kívül, nemcsak teljesítést, de kártérítést sem követelhet (I. 176, 793, II. 140^ 388, IV. 36.). Ha az adós hibájául róható fel a lehetetlenülés, ez esetben sem mindig követelhető a szolgáltatás, de a hitelező a körülmények szerint kártérítést követelhet (I. 341, 506, 545, 1806.). Az ügyletnek gazdasági lehetetlenülés címén történt hatálytalanítása esetén az elvont haszon a jó, vagy rosszhiszeműségre tekintet nélkül visszatérítendő (III. 1201.). Ha a megbízás keresztülvitele válik gazdaságilag lehetetlenné a megbízóra nézve, a megbízott már elvégzett munkájának díjazását követelheti, elmaradt hasznot azonban nem igényelhet (I. 176.). A gazdasági lehetetlenülés alapját, amennyiben azt a felek érvényesíteni kívánják, a vonatkozó tényállításokkal együtt a feleknek elő kell adniok. Nem kívánhatják tehát ,hogy anyagi jogszabály alkalmazása címén a felülvizsgálati bíróság akkor is döntsön a gazdasági lehetetlenülés kérdésében, ha a fellebbezési bíróság nem állapította meg a tényállást ebben a kérdésben (I. 1877.)^