Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

Kizsákmányoló ügylet — 57 8. Kizsákmányoló ügylet. A magyar jog a felén túli sérelmet, mint jogszüntető tényt nem ismeri ugyan (I. 4., II. 441.).- s valamely ügylet nem érvényteleníthető pusztán azért, mert a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között aránytalanság mutatkozik (C. 6221'1928.), pl. a vevő a forgalmi értéknél drágábban vásárolt (II. 442.), de hatálytalanítható a kizsákmányoló ügylet, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi, vagy jellembeli gyengeségét, járatlanságát, bizalmát, függő, vagy szorult helyzetét kihasználva, a maga, vagy harmadik személy részére olyan ingyenes előnyt, vagy olyan az eset körülményeihez képest aránytalan nyereséget köt ki, vagy szerez meg, amely a másik fél anyagi romlásának előidézésére, vagy fokozására alkalmas, vagy annak tetemes kárt okoz (I. 895, 1842, II. 248^366. B. T., 442, 1545, III. 872.). Kizsákmányolás nemcsak a hitelezési ügyletnél fordulhat elő, hanem násuít is, pl. a haszonbérleti ügyletnél (IV. 853.). Ilyen kizsákmányoló ügyletnek minősíttetett: az iszákos és időnként alkoholos neuritisben szenvedő egyéntől 132.000,000 koronát érő házrésznek 50.000,000 koronáért jóbarát által történt megvétele (I. 895.^, a 22 éves háztartásbeli leány ellenszolgáltatás nélküli kezességvállalása, amit atyja öngyilkossága és a család vagyoni öszszeomlása idején bátyja a saját személvi tartozásaiért vállaltatott vele (II. 248.), a szerző már kiadott müvének feldúlt lelkiállapotban, betegségben, legközelebbi hozzátartozója öngyilkossági kísérlete miatt és az ő megmentésére történt minden alkuvás nélküli, áron aluli eladása (I. 1842.), az evégből nagykorúsított s mindössze öt elemi iskolát végzett gyermek ingatlanainak az apára történt átruházása, hogy az apa adósságai kifizethetők legyenek (III. 872.), a jegyes által a másik fél ingatlanainak eladása útján vásárolt ingatlannak, a jegyesség felbontása után jegyesére jóval az eredeti vételáron felül olyan körülmények között történt átruházása, hogy az különben csak hosszas pereskedés útján juthatott volna hozzá vagyonához (II. 442.), a baleseti kártérítésről csekély ellenérték fejében a kórházi ágyon történt lemondás (III. 407.), a tékozlás miatt korábban gondnokság alatt álló egyénnek azon ügylete, amellyel az őt támogató és örökösödési perét finanszírozó egyénnek a leendő örökség 40/0-át kötötte le (I. 808.), a kincstárnak az a kikötése, hogy az értesítés nélkül végzett s általa mégis elfogadott pótmunkálatokért a vállalkozónak