Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Lehetetlenülés — 35 már nem felelne meg (II. 441.) és esetleg az egyik fél anyagi' romlását is okozná (II. 140.). Nem állapította meg a Kúria a gazdasági lehetetlenülést, midőn a nősülő hivatalnok bútorokat rendelt, de aztán elvesztette állását s emiatt le kellett mondania a nősülésről és megtagadta a bútorok átvételét is (I. 1101.). A 87.500.000 koronát kitevő eladási ár mellett 12.500.000 korona gazdasági hátrány nem olyan jelentékeny, hogy ez alapon a gazdasági lehetetlenülés megállapíttatott volna (\\. 441.), 50 0/0-os áremelkedés sem tekintetett ilyennek (I. 459.). Amikor azonban az első részlet teljesítésének határidejéig a kikötött vételár már értékének 1í-ét elvesztette s a pénzromromlásra tekintettel nyilvánvaló volt, hogy a két esztendőre kikötött részletfizetés ideje alatt további veszteség következik, a gazdasági lehetetlenülés megállapíttatott (II. 140.). Vagylagos kötelemnél, ha csak az egyik szolgáltatás válik lehetetlenné, a kötelezettség a másik szolgáltatásra nézve fennmarad, kivéve, ha a hitelező hibájából következik be a lehetetlenülés, amikor is az adós teljesen felszabadul (II. 779.). A lehetetlenülés általában csak akkor mentesít a szolgáltatás alól, ha a fél nem tudta és kellő gondosság mellett nem láthatta előre, hogy a szolgáltatás általában, vagy őreá nézve lehetetlenné fog válni és ha nem is háríthatta el a lehetetlenülést (I. 793, 1806, II. 140.;, de ha tudatlanságból nem láthatta előre a lehetetlenülést — mentesülhet a szolgáltatás alól (I. 304.). így, ha a gazdasági lehetetlenülés ellen a felek a valorizáció kikötésével provideáltak, nincs helye a gazdasági lehetetlenülés kifogásának azon az alapon, hogy a valorizáción túlmenő értékveszteség következett be (I. 4.). Az sem hivatkozhatik lehetetlenülésre, aki idegen telekkönyvi tulajdont adott el s szavatosságot vállalt a telekkönyvi szolgáltatásért (I. 341. . Ha a vételár előre kifizettetett, a pénz értékcsökkenésére alapított gazdasági lehetetlenülés kifogásának nincs helye (I. 388.). Elvileg ki van zárva a gazdasági lehetetlenülés az egyoldalú jogügyletnél, ahol tehát a másik fél semmiféle ellenértékkel sem tartozik (III. 586.;. Lakbérleti ügyekben a gazdasági viszonyok hatása a kormányrendeletek által már megszabott mértéken felül nem érvényesíthető (II. 5.). A késedelem alatt bekövetkezett értékcsökkenés nem szolgálhat alapul a késedelmeskedő javára a gazdasági lehetetlenülés érvényesítésére (II. 1644.). Az utólagos teljesítési határidő alatt beállott elértéktelenedés úgy számít, mintha a fizetési késedelem alatt következett volna be (I. 118.), ugyanígy a késedelem utáni egyességi tárgyalások alatt bekövetkezett eléitéktelenedis (I. 459.); a közös megegy ezéssel kitolt határidőben, vagy az engedélyezett 3»