Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Kényszer 29 visszatérése esetén tartozik azokat őreá visszaruházni, ez a visszaruházási kötelezettség nem szolgálván az ^yassági viszony fenntartását, bírói úton is érvényesíthető (III. 498.). A szerződés bemutatásának elmulasztása miatt érvénytelen haszonbérletnél is megtérítést követelhet a haszonbérbeadó a tényleges használatért, a haszonbérlő pedig költekezéséért (II. 792, III. 123.). Más esetekben, pl. válóperes megegyezés vagyonjogi részénél, a különben nem tiltott maradék-ügyletet is érvénytelennek tekinti a gyakorlat (I. 2027, II. 33. Gy. T. 595, 664.). Van olyan tiltott cselekmény is, amelyik lex imperfecta által lévén tiltva, nem teszi érvénytelenné az ügyletet, pl. a közjegyző,,, vagy a közjegyzői írnok által a fennálló, tilalom ellenére felvett magánokirat nem érvénytelen (IV. 590.). A naturális kötelmekből eredő követelés sem érvényesíthető ugyan bíróilag, de ha teljesíttetett, nem követelhető vissza a teljesítés (I. 1843, IV. 814, 925.). A tiltott ügylet megerősítése csak akkor hárítja el az érvénytelenség következményeit, ha az az eredeti érvénytelenség okának megszűnte után történik (I. 12, 1191, II. 977, 1488, III. 45, IV. 431, C. 6366/1928.) és ha a megerősítés maga is nem szenved olyan tényállás hibában, ami azt is érvénytelenné teszi (II. 1488.). Egyébként a kényszerítő jogszabálynál fogva semmis ügylet megerősítése is semmis (I. 34, 544, 1274, B. T., 2080, IV. 430, 934. C. 5900/1927.) és az ilyen ügyleteknél a teljesítés sem szünteti meg az érvénytelenséget (II. 595.), hacsak külön jogszabályok mást nem rendelnek, mint pl. a meg nem engedett kamat teljesítésénél (I. 117. Sz. T., 689, 1140. B. T.„ III. 223, 915, 1196, IV. 25, C. 5723/1927.). 5. Kényszer. A kényszer fizikai, vagy lelki kényszer lehet. Fizikai kény* szer a közvetlen, úgynevezett testi erőszak, ha az oly nagyfokú és ellenállhatatlan erejű, hogy az a kényszerített felet akaratelhatározásának szabad gyakorlásában gátolja (I. 1940, II. 3, III. 195, IV. 178.). A lelki kényszer egyik esete a fél szabad akaratelhatározását kizáró, jogellenes, közvetlen és veszélyes fenyegetés, amely a fél, vagy hozzátartozói testi épségét, vagy lényeges vagyoni érdekét veszélyezteti, ami a rendes törvényes eszközök igénybevételével sem hárítható el s a felet akaratának szabad elhatározásától megfosztja vagy abban gátolja (I. 487, 1758, 1940, II. 3, 194, 525, III. 160, 195, 533, IV. 657,, 793, C. 4509/1928, C. 6974/ 1928.). Nem állapította meg a gyakorlat a kényszer fennforgását a szorult anyagi helyzet, anyagi károsodás, betegség,