Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

28 — Tiltott ügylet — sének hangsúlyozása nélkül az előző állapotot állítja ilyenkor helyre (I. 34, 157, 158, 1827, 1842, 1884, 1972. *B. T. 2019, II. 443, 1736. C. 8190/1927.). Ezek a határozatok a Polgári Jogi Határozatok Tárába 458. sz. alatt felvett elvi határozaton alapulnak, mely szerint, ha valamely szerződésszerű megállapodás a jóerkölcsökbe ütköző volta miatt nem részesülhet bírói oltalomban, a megállapodás előtti állapot állítandó helyre. A harmadik álláspont, amit a gyakorlat mindkét felet terhelő turpitudó esetén a teljesedésbe ment ügylet joghatásai tekintetében követ, az, hogy az előző állapotot csak jogtalan gazdagodás esetén s csak a gazdagodás mértékéig állítja helyre (I. 1361. B. T. 2077. II. 859, III. 1250.). E határozatok némelyike szintén hangsúlyozza, hogy ez az álláspont nem áll ellentétben a 458. sz. elvi határozattal, mert ez az elvi határozat olyan esetben döntött, amikor a szolgáltatás vissza nem térítése egyértelmű lett volna a másik fél jogtalan gazdagodásával. Végül a negyedik, álláspont szerint az előző állapot helyreállításának gazdagodás címén is csak akkor van helye, ha azt az eset körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja (II. .879, 966, 1396, 1574. C 8962/1927.). Az utolsó helyen felsorolt kúriai határozat kifejti, hogy ez az álláspont sem áll ellentétben a 458. sz. elvi határozattal, mert ez az elvi döntés olyan esetre vonatkozott, amikor a turpis causa szolgáltatás még nem került a másik fél birtokába. A 458. sz. elvi határozatban eldöntött eset ez volt: a férj feleségével kötött és közjegyzői okiratba foglalt megállapodás alapján 20.000 koronás betétkönyvet helyezett el a közjegyzőnél azzal a rendeltetéssel, hogy az a házasság felbontása esetére a feleségé legyen, ha azonban a feleség a kitűzött időpontig nem igazolná a bontóper megindítását, a könyv a letévőnek legyen visszaadandó. Mivel a feleség csak elkésve indította meg a válópert, a férj visszakövetelte a könyvet s a Kúria vissza is ítélte azt neki. Abban megegyezik a gyakorlat, hogy ha a tiltott ügyletnél az előző állapot helyreállítását rendeli el s ha ezen a címen elértéktelenedett pénzkövetelés jár vissza — ez esetben átértékelésnek van helye (I. 157, 158, 244,; II. 859.) s hogy a visszatérítendő pénzszolgáltatás után kamat is jár (II. 528.). A teljesedésbe ment kétoldalú tiltott ügyletnél is legfeljebb az előző állapot helyreállításának lehet helye, ennél többre pl. az ügyletből reáhárult kár megtérítésére nem tarthat igényt a károsult (I. 244, III. 740.). Ha a tiltott ügylet mellett olyan részei is vannak a megállapodásnak, amelyek nem tiltottak, s önmagukban is megállanak, az ilyen maradékügy letek bírói érvényesítését néha megengedi a gyakorlat,, pl. ha a hadbavonuló férfi azzal a kikötéssel ajándékozza ingatlanait ágyastársának, hogy az a háborúból való