Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

212 — Engedmény — követeléseknek a fuvarlevél felülvizsgáló irodákra való engedményezése nincs megengedve (III. 687, IV. 873.). A már kifizetett követelés utólagos átértékelése iránti igény engedményezésének nincs akadálya (I. 389.). Az életjáradéknak harmadik személyre való átruházása sem ütközik jogszabályba (C. 5257/1927.). Az engedményes ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja, mint az engedményező. Az engedményezett követelés átértékelésénél tehát nem az engedményes, hanem az engedményező viszonyai vétetnek figyelembe (I. 232, 389.). A román állampolgár magyar engedményese pl. nem érvényesíthet több jogot az átértékelésnél,, mint amennyi a valorizációs törvény 32. §-a szerint az engedményező idegen állampolgárt megilletné (III. 355.). A nyugdíj, természetű járandóság e minőségét sem érinti az engedményezés. (I< 79-)- . Az engedmény érvénye nem függ az adós hozzájárulásától (II. 848.). Nem függ az engedmény joghatálya az adósnak az engedményezés megtörténtéről való értesítésétől sem (II. 719.). Az értesítésnek csak az a hatálya van, hogy annak megtörténtéig az adós az engedményre tekintet nélkül teljesíthet (III. 219.), annak megtörténte után pedig még akkor sem teljesíthet joghatályosan az engedményező kezeihez, ha jelzálogi követelésről van szó és a telekkönyv továbbra is az engedményezőt mutatja jogosultnak (III. 219). Az értesítés egyaránt származhatik az engedményezőtől és. az engedményestől (III. 219.), azonban az engedményestől puszta értesítést nem köteles az adós elfogadni, hanem követelheti, az engedményezés igazolását; de ha ezt nem követelte és az értesítést minden ellenvetés nélkül kifejezetten tudomásul vette — utólag már nem hivatkozhatik az igazolás hiányára (II. 848.). Az engedményezésről szóló értesítést az engedményező utólag egyoldalúan nem vonhatja vissza (I. 1141.). Egymásután történt s a követelés összegét meghaladó ismételt engedményezésnél nem az értesítés sorrendje, hanem az. engedményezés1', sorrend a döntő abban, hogy az adós melyik éngedményes kezéhez teljesítsen. Ily esetben az adós csak addig teljesítheti a korábban kiértesített, de későbbi keletű engedményt,, ameddig a korábbi keletű engedményről szóló értesítés is meg nem érkezik (III. 219.). Az adós az engedményessel szemben mindazokat a jogokat gyakorolhatja, mindazokat a követeléseket beszámíthatja és mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyek őt az engedményezővel szemben megillették s az engedményről történt értesítés élőtt keletkeztek. E jog gyakorlásához az engedmény tudomásulvételekor külön jogfenntartással élnie nem szükséges (I. 78.).