Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Harmadik személy javára kötött szerződés — 213 Ingatlan-jelzáloggal biztosított követelés engedményesével szemben mindazt a kifogást felhozhatja az adós, amit az engedményezővel szemben érvényesíthetne, tekintet nélkül az engedményező jó- vagy rosszhiszeműségére (IV, 63.). Nem mentesíti az értesített adóst az engedményező kezeihez teljesített fizetés; akkor sem, ha az engedményes csak a kikötött fizetési határidő után érvényesíti a követelést (I. 1141.). Az engedményt tudomásulvevő adós nem védekezhetik azzal, hogy az engedmény pl. a kötelező kollektív cégjegyzés hiánya miatt hatálytalan (I. 1141.). Az engedményező és az engedményezett követelés adósa közötti jogviszony akkor szűnik meg, ha az engedményezett követelés adósa az engedményezés alapján teljesít. Ha tehát az engedményező fizet az adós helyett, ő a saját nevében még felléphet az adós ellen és érvényesítheti az engedmény dacára a követelést (II. 1487.) s a visszaszerzett követelést akkor is érvényesítheti az adós ellen, ha ez időközben a devalvációra tekintettel fizetés nélkül telekkönyvi törlést kapott az engedményestől a követelés biztosítására szolgáló jelzálogra (II. 1677.). Az engedményezésre vonatkozó jogszabályok csak a magánengedmény esetére alkalmazandók és nem a törvényi engedmény eseteire is. A munkásbiztosító pénztár által kifizetett kártalanításból folyólag a pénztárt megillető törvényi engedmény érvényesítését tehát nem akadályozhatja meg az a körülmény, hogy az adós a törvényi engedmény megszerzése előtt kiegyezett a károsulttal és teljesített is (III. 742.). 56. Harmadik személy javára kötött szerződés. Olyan szerződés alapján, amely által az egyik fél a másikkal szemben harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötelezi magát, e harmadik személy közvetlenül van jogosítva^ pl. ha a szerződő felek egyike a másikkal szemben magára vállalta a szerződést elkészítő ügyvéd díjazását, az ügyvéd ezzel a féllel szemben saját jogán felléphet (I. 171.), vagy ha a hátrahagyott szálastakarmány átvételére kötelezett haszonbérbeadó új haszonbérlőit kötelezi ezen termények átvételére, a régi haszonbérlő közvetlenül az új bérlők ellen fordulhat ez iránti igényével (III. 1231.). Harmadik személy javára kötötött szerződéseknek tekintendők a tartozásátvállaló ügyletek is, amelyek alapján az átvállalási szerződésben részt nem vevő hitelező is jogosítva van arra, hogy az átvállaló féllel szemben közvetlenül lépjen fel (IV. 845.). Hogy harmadik személy javára kötöttnek tekintendő-e va-