Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

210 — Tartozás átvállalás — Visszkereseti jog illeti a köztörvényi szabályok szerint a kezest, a kezestársakkal szentben is, akik másj eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányú megtérítéssel tartoznak a fizető társnak (II. 1695, IV. 362.). A kezes nem hivatkozhatik a másik kezessel szemben oly elengedésre, amelyben a hitelezőtől saját személyére nézve részesült (IV. 361.). A hitelezőt kielégítő kezes — erre vonatkozó külön megállapodás, vagy törvényes rendelkezés hiányában —- nincs arra jogosítva, hogy a főadós adósságának alapjául szolgáló ügylet tárgyának átruházása esetén, a dolgot tulajdonul megszerző harmadik személytől megtérítést követeljen a főadós helyett? eszközölt teljesítésért, pl. a gépkocsit terhelő vám kifizetéséért (III. 242.). 54. Tartozás átvállalás. Ahhoz, hogy egy harmadik személy a szerződő felek jogügyletét magáévá tegye, s a jogügyletből folyó jogok és kötelezettségek alanyává váljon — egyes kivételes esetektől eltekintve a felek egyező akaratnyilvánítása szükséges; abból az egyoldalú tényből tehát, hogy a tőzsdebizományos remissierje az ő saját külön ügyfeleit a tőzsdebizományos hallgatólagos elnézése mellett ennek irodájában fogadta, hogy ezeket az ügyleteket a tőzsdebizományos könyveibe vezette be s annak nyomtatványain számolta el — a remissier ügyfelei nem szereznek jogosítványokat a tőzsdebizományossal szemben (IV. 280.). Aki tartozást vállal át, olyan mértékben tartozik azt teljesíteni, ahogyan az eredeti adós teljesíteni tartozott volna. Az átvállalt tartozás tehát akkor fizetendő átértékelten, ha azt az eredeti adós is így kellett volna, hogy megfizesse (I. 494, 1159, II. 454, 624, III. 1351, IV. 845-)A tartozás-átvállalás kétség esetén nem terjed ki a sikertelenül lefolytatott per költségeire (III. 1278.). A tartozás-átvállalás mértéke kétség esetén konkludens tények alapján is megállapítható, pl. az építtető, aki az építész árúszámláját átvállalta, csak azon árúk ellenértékének megfizetésére köteleztetett, amiket az építész az ő házának építéséhez használt fel, de nem azokért is, amiket más építéshez szállíttatott el (I. 1439. Gy. T.). Ha az átvállaló az eredeti adóssal szemben a tartozás átvállalásából eredő kötelezettségének kellő teljesítésére az alapul fekvő jogviszony szerint biztosítékot köteles adni, ez a öiztosíték abban a legmagasabb összegben állapítandó meg, amit esetleg a hitelezőnek fizetni kellene. Elértéktelenedett tartozásnál