Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A kezes visszkereseti joga — 209 a hitelező haladékot adott a főadósnak, feltéve, hogy a követelés a hitelező mulasztása folytán a főadóssal szemben behajthatatlanná válik, vagy ha a főadós a halasztás ideje alatt jutott olyan vagyoni helyzetbe, hogy nem hajtható be rajta a követelés, s így a kezes, nem érvényesítheti vele szemben visszkereseti jogát. Ha tehát a követelés már a halasztás-adásnak időpontjában sem volt behajtható a főadóson, a kezes nem védekezhetik azzal a kifogással, hogy a hitelező halasztást adott. Ez a kifogás egyébként is csak akkor fog sikerre vezetni, ha a haladékot engedélyező hitelező előre láthatta, hogy a főadós a halasztás alatt vagyoni romlásba jut, vagy ha a kezes a haladék adása ellen előzetesen tiltakozott (I. 215, 1440. Gy. T., II. 1202. Gy. T., 14I3, III. 237, IV. 327.). Védekezhetik a kezes azzal is, hogy a főadós által felajánlott biztosítást a hitelező visszautasította, pl. a felajánlott kézizálog átvételét elmulasztotta (II. 1695.). A sortartás kifogása is megilleti a közönséges kezest, de ha eleve bizonyos, hogy a vagyontalan főadósok elleni per és vég1rehajtás úgy sem eredményezhetne kielégítést, a kezesek nem utalhatják a hitelezőt a sortartás kifogásával a főadós elleni kilátástalan joglépésekre (II. 119. Gy. T.). Az a körülmény, hogy a főadósnak nincs vagyona, s .hogy tartózkodási helyét egyre változtatja, nem menti fel a hitelezőt az alól, hogy a követelés behajtását közönséges kezesség esetén előbb a főadóstól kisérelje meg (IV. 144.). Beszámítási kifogásként érvényesítheti a kezes a főadósnak a hitelező ellen fennálló egynemű követelését (II. 139.). Az a körülmény, hogy a kezes a főadós behajthatatlan adóhátralékáért felel, még nem jogosítja őt fel arra, hogy a főadós által más címen ellene indított perben a kezességi összeget beszámítási kifogásként érvényesítse, de azzal az eredménnyel járhat, hogy a főadós csak feltételes ítéletet nyer (III. 1179.). 4. A kezes visszkereseti joga. A kezest a főadóssal szemben visszkereseti jog illeti. A beváltott követelést a kezes ugyanabban a rangsorban érvényesítheti, mint amilyenben a hitelező érvényesíthette volna (III. 382.). De csak a kifizetett tartozás terjedelmében lép a kezes a hitelező helyébe, a hitelezőt megillető egyéb tágabb körű jogviszony tekintetében azonban nem. Pl. a kilépett társtagtól beváltott követelés fejében nem érvényesíthet tagsági jogokat (II. 322.). Ha a ke?,es perelni hagyta magát, s a perre a vitás tényállás megállapítása végett szükség is volt, különösen, ha a per legalább részben sikerre is vezetett, a kezes mindazon költség és kiadás megtérítését követelheti az egyenes adóstól, amelyek e per lefolytatáfa folytán reá hárultak (IV. 171.). Dr. Boda : Magánjogi döntvénytár 14