Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

196 — Visszatartás — az óvadék egy részének igénybevételét teszi szükségessé — a hitelező nem tagadhatja meg az óvadék felesleges részének viszszaszolgáltatását, sőt igénye érvényesítésének elmulasztásával, vagy külön perre való fenntartásával sem akadályozhatja meg, hogy a bíróság a? óvadék kiadása iránti per keretében döntsön az óvadéknyujtó fél igénye felől (IV. 242.). Okaíogyott szolgáltatásnál a biztosítékul adott óvadék az alapul szolgáló jogviszony megszűnésekor visszaadandó s ha a biztosított félnek az előző állapot helyreállítása címén követelése van, ezek fejében csak akkor tarthatja vissza az óvadékot, ha követeléseit legkésőbb viszonkereset, vagy kifogás által érvényesíti. Annak általános kijelentése, hogy a biztosítottnak a jogviszonnyal kapcsolatban kárkövetelése van — nem jogosít az óvadék visszatartására (I. 41.). Az óvadékügylet járulékos s mint ilyen, a főügylet sorsát oszt]'?; a hitbizományi bíróság jóváhagyása nélkül kötött s így a hitbizományi jogutóddal szemben érvénytelen haszonbérleti szerződésre adott óvadékért tehát a hitbizományi jogutód, mint ilyen, legfeljebb gazdagodása erejéig felel (III. 295.). 49. Visszatartás. Visszatartás illeti meg azt a felet, aki ugyanazon, de kétoldalú szerződés alapján van a másik féllel szemben jogosítva (I. 1853. B. TV), Nincs helye a visszatartásnak, ha a követelés más jogalapból származik, pl. a jogtalanul birtokolt nyomda átadása és az abban lévő ingóságok kiadása nem tagadható meg a nyomda kezeléséből felmerült munkabérek megtérítésére vonatkozó visszatartási jog címén (I. 1853. B. T.). 1 Ha azért szűnt meg a jogviszony, amelynek biztosítékául az. óvadék átadatott, mert az alapul szolgáló haszonbérleti szerződést nem hagyták jóvá, az előző állapot helyreállítása kapcsán felmerült követelésekre visszatartható az óvadék, ha ez a viszonkereset vagy kifogás útján legkésőbben egyidejűleg érvényesíttetett (II. 41.). A visszatartási jog csak azokra, a tárgyakra gyakorolható,. amelyek az adós akaratával kerültek a hitelező tényleges rendelkezés? alá, vagy birtokába; ha tehát a letéttartó közös megbízott megállapodás ellenére adta át teljesítés előtt az egyik félnek a letét tárgyát, az nem érvényesíthet erre visszatartási jogot (II. 2078.). Nem illeti visszatartási jog azt a birtokost sem, aki szándékosan elkövetett tilos cselekmény által jutott a dologhoz. Ez a kiadandó dologra fordított szükséges költségeinek is csak a kiadandó dolgon leendő biztosítását követelheti (I. 1856.). Abban az időpontban, amikor már kétségtelenné vált, hogy