Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

194 — Óvadék — sem az ezt meghaladó kárt, sem az ügylet teljesítését nem követelheti (IV. 243.). A túlmí^gas kötbérkikötésnél turpis causa címén nem hatálytalanítható az egész kikötés, csak a kötbér* mérséklésének van helye (II. 37.). . A magánjog uralma alatt álló ügyleteknél az aránytalanul magas kötbér bírói mérséklésének akkor is helye van, ha a felek a mérséklést kifejezetten kizárták (I. 1277, II. 483.). Hogy aránytalan-e a kötbér, azt a bírói gyakorlat néha a szerződésszegéssel tényleg okozott anyagi hátrányhoz viszonyítva (I. 1277.), néha a kötbérrel védett érdek jelentőségéhez viszonyítva (I. 1922, II. 483, III. 238.) bírálja el. A tíz évre kötött, de az alperes nem teljesítése folytán négy hónap alatt megszűnt haszonbérleti szerződés biztosítására megállapított kötbér összegét a Kúria a tíz éves időtartamhoz si nem a négy hónaphoz mértö (C. 9322/1926.). Tekintettel van a gyakorlat a védett érdek jogosult voltára is (II. 483.) s az: időbeli és h'eliyi korlát nélküli versenytilalom korlátozása kapcsán, a kikötött kötbért is az elrendelt korlátozás mértékében szállítja le (I. 1922.). Aránytalannak találta és 400 pengőre mérsékelte a Kúria a 6400 pengős vételár mellett kötött szerződés biztosítására 1600 pengőben megállapított kötbért (III. 238.). A készpénztartozás után kikötött kötbér a kamat-korlátozó rendelkezések alá is esik (II. 37. C. 7143/1928.). A nem készpénztartozás után kikötött kötbér mérséklése kérdésében nem egyöntetű a gyakorlat: a II. 37. sz. alatt közölt határozat a búzavételárhátralék után kikötött kötbért, akkor is megítélte, amikor az a kamattal együtt nyolc százalékot meghaladott; a C. 7143/1928. sz. határozat ellenkezően döntött. Érvénytelen a kötbér, amelyet az ügyvéd a megbízás visszavonása esetére köt ki a féltől (IV. 558.). A kötbér után az állandó bírói gyakorlat értelmében nem jár kamat (I. 658.). 48. Óvadék. A szerződésen alapuló óvadék a fél szerződésből folyó követelésének biztosítására szolgál (II. 1636. B. T.). Megállapította a Kúria annak a pénzintézethez történt készpénzlefizetésnek óvadék jellegét, amelyről az óvadéktartó pénzintézet betétkönyvet adott ugyan a letévőnek, a betétkönyv kiállítása azonban nem az összeg átadásakor, hanem később történt s a kísérő körülményekből, — nevezetesen abból, hogy az összeg »szavatossági biztosításra készpénz-biztosíték gyanánt« fizettetett le és hogy a bank a készpénz-betétnek más értékálló vagyontárgyra való kicserélését óhajtotta — a feleknek arra a szája-