Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A szerződés megkötése — 189 oly cselekmények által, amelyekből a körülmények szerint az akaratnyilvánítás kételyt kizáróan megállapítható (III. 7l7, C. 769/1929.;. A kereskedelmi jog speciális területén (Kt. 320. §.) a válaszadás egyszerű elmulasztása is bírhat ezzel a joghatállyal. (IV. 646.). Ez a szabály azonban nem alkalmazható az olyan üzleti összeköttetéseknél, ahol a feleknek csak az egyike a kereskedő, sőt kereskedők között is csak az ügylet kötésére, de nem a már joghatályosan létrejött jogügylet megváltoztatására alkalmazandó (III. 274.), hacsak nem olyan körülmények között történik a válaszadás elmaradása, amelyekből a felek kötelemváltoztató szándéka ép úgy kiderül, mintha kifejezett szerződésváltoztató nyilatkozatot tettek volna (II. 640.). Ha a felek a szerződésre bizonyos alakot kötöttek ki, a vélelem az, hogy a szerződés érvényét az alak megtartásától tették függővé (C. 2934/1927.). Valamely ügylet írásbafoglalásához hozzátartozik, hogy a szerződő felek mindegyike irja alá, vagy kézjegyével lássa el az okiratot; ha tehát valamelyik fél a szóban megbeszélt és előtte írásba foglalt ügylet aláírását megtagadja, ez az ügylet megkötöttnek nem tekinthető (C. 2934/1927.). A szerződés okiratba foglalása esetén az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodások annyiban érvénytelenek, amennyiben azok az írásbeli szerződéssel ellentétesek (C. 3573/1926.), érvényesek azonban ezek, ha az okirat értelmezésére (II. 390.), vagy annak kiegészítésére szolgálnak (I. 1923.), vagy pedig ha a felek azokat az okirat kiállításakor az okirattal szemben fenn akarták tartani (C. 859/1928.), pl. ha az. ellenfél azzal üti el a korábbi szóbeli kikötés írásbafoglalását, hogy azt írás nélkül is elfogadja (I. 3.). Nem tekintette a Kúria a valorizációs kikötést nem tartalmazó írásbeli szerződéssel ellentétben állónak azt az egyidejű szóbeli megállapodást, hogy a szerződésben meghatározott kölcsön átértékelten lesz fizetendő (III. 5.). Az okirat kiegészítésének tekintetett az a szóbeli kikötés, hogy az írásbeli szerződéssel a lóerő meghatározása nélkül megvett gépkocsi 20 lóerős legyen (I. 1923.), Az okirat értelmezésére szolgálónak vétetett az a szóbeli kikötés, hogy az írásban megállapított munkadíjban az építéssel kapcsolatos összes eljárások díja is benne foglaltatik (II. 1627.), hogy az írásban elvállalt berendezés alatt a kényelmi berendezések is értendők (JI. 390.), valamint az a szóbeli megállapodás is, hogy az adásvételi szerződésben csak általánosságban, gyűjtőnevekkel történt megjelölés egyes meghatározott ingókra nem vonatkozik (IV. 844.). Ha a kötlevél nyomtatott szövege azért nem lett felolvasva, mert a nyomtatott szöveget ismerő fél azt a kijelentést tette, hogy ez