Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

188 — A szerződés megkötése — V. Kötelmi jog. 1. FEJEZET. A KÖTELEM KELETKEZÉSE. 45. A szerződés megkötése. Ahhoz, hogy szerződés jöjjön létre, kell, hogy a felek a szerződés lényegéhez tartozó minden pontban megegyezésre jussanak (II. 1037, III. 819.). Az, hogy a teljesítés ideje nincs meghatározva, nem érinti a szerződés érvényességét, miután a teljesítésnek ilyen esetben a körülmények figyelembe vétele mellett a méltányosság szerinti időben kell történnie (I. 162, 643, III. 1313.)/ ha pedig az egyoldalú visszterhes szerződés nem tartalmaz időmeghatározást a jogosítottnak arra a nyilatkozatára, hogy kívánja-e gyakorolni a szerződésen alapuló jogát — a kötelezett megfelelő határidőt szabhat erre a nyilatkozatra s ha e határidő eredménytelenül telik el, felszabadul kötelezettsége alól. Hogy megfelelő-e a határidő, azt az eset körülményei alapján mindkét fél érdekére tekintettel, a méltányosság szerint kell eldönteni (III. 521,). Nem érinti a szerződés érvényességét az sem, ha a teljesítés helye nincs benne előre meghatározva, miután ilyen esetben a fennálló szabályok szerint kell teljesíteni (II. 547, III. 1373.). Az idevágó határozatokat a Teljesítés címe alatt ismertetjük. Nem érinti a szerződés érvényességét az sem, ha engedményezésnél az engedményezett követelések adósai nem név, hanem csoportok szerint, akként vannak megjelölve, hogy azok személye és tartozásuk összege •> szerződés körülírása nyomán ennek dacára kétségtelenül megállapítható (III. 1194.). Szükséges azonban a szerződés érvényes létrejöttéhez, hogy a felek a szerződés tárgyát megfelelően megjelöljék (II. 827, 857.) s nem érvényesíthető pl. a kölcsönnyújtásra vonatkozó megállapodás, ha nincs kifejezve, hogy az milyen összegű kölcsön nyújtására vonatkozik (IV. 601.). A szerződés az egyes kivételes esetektől eltekintve nemcsak okiratban, hanem szavakkal, jelekkel, sőt hallgatólag Is köthető