Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

178 — Szolgalom — ban csak a 32 évi szolgalomszerü gyakorlás- vezet (II. 1388.), mert ha a fél nem szolgalomszerüen, hanem elnézésből, engedélyből, praecariumként, vagy ha a másik fél tiltakozása dacára erőszakkal, nem zavartalanul gyakorolta a használatot, az elbirtoklás nem következik be (I. 20, 1365. B. T., II. 1388.). Konkludens tények alapján abból állapította meg egy ízben a Kúria a használatnak praecariumként történt gyakorlását, hogy egyfelől a község, másfelől a községi lakós állottak egymással szemben, amely utóbbi 40 éven át járt Id magtárából arra a köztérre, amelyet azután a község, az átjárás elzárása mellett, parkká alakított át (L 20.). Útszolgalmat elbirtoklás útján csak egy meghatározott ingatlan tulajdonosa szerezhet s csak abból a célból, hogy a saját ingatlanát ő és birtokutódai gazdaságilag célszerűbben használhassák. Útszolgalom elbirtoklás útján való megszerzésre tehát csupán olyan eljárás vezethet, amit valamely meghatározott telek-, tulajdonos 32 éven át háborítatlanul és szakadatlanul gazdasági célzattal folytat. Az a tény, hogy a község lakosai — nem az ingatlanaik célszerűbb használata okából, hanem a tulajdonukon kívülálló közös használatra rendelt közút könnyebb megközelíthetése végett — több mint 32 év óta jártak át egy telken,útszolgalom létesítésére nem alkalmas (IV. 720.). Félbeszakítja az elbirtoklást az ingatlannak, melyen a szolgalomszerü használat gyakoroltatik — az elbirtoklás! időn belüli eladása, feltéve, hogy a vevő jóhiszemű, vagyis nem tudott a szerzéskor a szolgalomszerü használatról, sem az ingatlan természeti viszonyaiból nem következtethetett erre (II. 1208. Gy. T. IV. 1006.). 2. Telki szolgalom. A telki szolgalom megszerzéséhez nem feltétlenül szükséges annak telekkönyvi bejegyzése és a szolgalom bejegyzés nélkül is mindenkivel szemben gyakorolható, aki arról tudomással birt (III. 1130. Sz. T.). A telki szolgalom gyakorlásához szükséges építményt vagy szerelvényt pl. az átjárásul szolgáló hátsó kaput, elsősorban a szolgalom használatára jogosult tartozik jókarban tartani (II. 1207. Gy. T.). A szolgalmi jog birtoka ugyanolyan védelemben részesül, mint általában a birtokjog (I. 1365. B. T., III. n30. Sz. T.). A telki szolgalom nem az uralgó telek, mint jogalany javára, hanem az uralkodó telek mindenkori tulajdonosa javára áll fénn s az uralkodó teleknek a szolgalom körébe való vonása csak avégből szükséges, hogy a változó jogalany mindenkori kiléte meg legyen állapítható és egyúttal a szolgalom gyakorlásának mérve