Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Személyes szolgalom — 179 is meg legyen határozható, amit nem az uralkodó telek tulajdonosának tisztán személyes, az uralkodó telek használatával össze nem függő érdeke, hanem az uralkodó telek előnyösebb használhatásának érdeke szabályoz (IV. 1004.). Az uralkodó telek felosztása esetén a telki szolgalom rendszerint mindegyik felosztott rész tulajdonosa javára fennmarad azzal a korlátozással, hogy a szolgalmat csak úgy gyakorolhatja, hogy az ne váljék a szolgáló telek tulajdonosára terhesebbé a felosztás előtt gyakorolt szolgalomnál (IV. 1005.). A fenti szabályból következik, hogy a felosztott uralgó telek résztulajdonosa a többi tulajdonosok perbenállása nélkül felléphet az őt illető szolgalmi jog megítélése iránt (IV. 1005.) és hogy nem szolgálhat a kereset megítélésének akadályául az a körülmény, hogy az uralkodó telket a valóságnál kisebb terjedelemben — csak saját illetőségében — jelölte meg (IV. 1004.). 3. Személyes szolgalom. A személyes szolgalmak közé tartozó használat mértékét "kétség esetében a jogosult mindenkori személyes szükséglete szerint kell meghatározni és nem a jogosítottnak a szolgalmi jog keletkezése ideiében fennállott szükséglete szerint. Nem lehet tehát a szülők részére biztosított lakásszolgalmat az egyik jogosult elhunyta miatt a felére korlátozni (I. 897.). A használat joga a dolog gyümölcsének beszedésére külön kikötés nélkül nem jogosít. A használatra átadott állat szaporulata tehát a tulajdonost illeti (II. 160.). A haszonélvező a haszonélvezet tárgyát az állag kímélésével kizárólagosan és korlátlanul élvezheti, kivéve, ha a felek megállapodása máskép szól, pl. ha a felek egyes hasznokat kivettek z. haszonélvezet alól (I. 1627.). A haszonélvezetet az arra jogosult az ottani vidéken szokásos módon gyakorolhatja. A haszonélvezetre kapott erdőt tehát, ha üzemterv, vagy más megállapodás ebben nem korlátozza, olyan mértékben vághatja ki, amilyen mértékben a községben a hasonló magánerdők tulajdonosai a vágást gyakorolni szokták. E jogszabály alapján jogosnak Ítélte a Kúria 2.3 kat. hold kiterjedésű erdő teljes kitermelését is (II. 620.). Ha elhasználható ingóra vonatkozik a haszonélvezet, ezeket .a jogosult elhasználhatja s csak az a kötelezettsége áll fenn, hogy a haszonélvezet megszűnte után ugyanolyan minőségű és mennyiségű ingókkal pótolja azokat (IV. 488.). A haszonélvezeti jognak, mint személyhez kötött jognak csupán a gyakorlása ruházható át, maga a jog azonban nem (P. fi. T. 745. sz.J. A haszonélvező köteles a haszonélvezet tárgyát gondozni 12*