Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

170 — Telekkönyv — felek a perben a törlési engedély bélyegköltsége viselésének kérdését felvetették, e felől is kell, hogy intézkedjék. A nyugta, kiállítása az adós érdeke lévén, más megállapodás hiányában az ezzel járó bélyegköltségeket is ő tartozik viselni (III. 896.). Az örökösödési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során a hagyatéki követelés biztosítására szolgáló s idegen ingatlanra bekebelezett zálogjog törlése végett az osztályegyességben foglalt törlési engedély alapján az Öe. 94. §. analógiájára a hagyatéki bíróság nem keresheti meg közvetlenül a telekkönyvi hatóságot, miután a 94 §-nak az az intézkedése, hogy a hagyatéki ingatlannak az örökösök által történt elidegenítése esetén az ingatlan az örökhagyó nevéről közvetlenül a vevő nevére legyen bekebelezhető — mint kivételes intézkedés, analógia útján a zálogjog törlése esetére ki nem terjeszthető (I. 1005. B. Tvsz.). 5. Kiigazítás. A telekkönyvi kiigazítás perben és peren kívüli eljárással történhetik. Perenkívüli kiigazításnak azonban csak addig lehet helye, amíg a kiigazítandó telekkönyvi végzés jogerőre nem emelkedett (II. 700, 963.), amíg a végzés, melyben a bíróság érvénytelen, vagy érvénytelennek látszó, de nem egészen minden kétséget és vitathatóságot kizáróan nyilván érvénytelen okirat alapján rendelte el a bejegyzést, a telekkönyvi érdekelteknek kézbesítve nem lett (II. 1017.), amíg harmadik személy a kiigazítandó, jogra további jogot nem szerzett, illetve, amíg a bejegyzett jogosultak személyében változás nem történt (III. 1100. Gy. T.). Ennek megtörténte után az érdekeltek beleegyezése nélkül a perenkívüli kiigazítási eljárás már nem rendelhető el. A P. H. T. 753. sz. elvi határozat szövegezése szerint: Ha a telekkönyvi bejegyzést rendelő végzést az érdekelt feleknek már kézbesítették, valamennyi érdekelt fel beleegyezése nélkül nem lehet a bejegyzést perenkivülil uton törölni, vagy megváltoztatni a telekkönyvi rendtartás 168. §-ában említett fontos hibái címén azon az alapon, hogy a bíróság a bejegyzést érvénytelen okirat alapján rendelte el. A perenkívüli kiigazítás eseteiben is joga van a félnek Q kiigazítást perrel követelni s legfeljebb a feleslegesen okozott költségek viselésére lesz köteles (III. 1100. Gy. T.). A telekkönyvi kiigazítási keresethez való jog — amennyiben annak egyéb feltételei fennforognak — mindaddig nem évül el, amíg a fél a kereset tárgyául szolgáló ingatlannak birtokában benne van (I. 855.). Perenkívüli telekkönyvi ügyben határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs (P. H. T. 750. sz.).